SBGK: az internet szabályozásának új korszaka (1. rész)

Jelentős változásokat hoz a digitális egységes piac az online térben érvényesülő szerzői jogi szabályokat illetően. Az Európai Parlament elfogadta ugyanis a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló irányelvvel kapcsolatos, felülvizsgált álláspontját 438 igen, 226 nem szavazat és 39 tartózkodás mellett – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. A kétrészes írás első részét olvashatja.

Dr. Karácsony Bálint kifejtette: számos, napokban megjelenő hírrel ellentétben azonban az Európai Unió rendes jogalkotási eljárása e tárgykörben még nem zárult le, az irányelv véglegesen 2018 végén, 2019 elején kerülhet az Európai Parlament által elfogadásra.

Ugyanis a jogszabály szövege az Európai Unió három alapintézménye közötti egyeztetés (úgynevezett: Trilogue) kimenetelétől függően még változhat, hiszen az Európai Parlament a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanáccsal együtt hagyja jóvá a szóban forgó uniós jogszabályt.

Végső szakaszba kerülő irányelv

A várhatóan a végső szakaszába kerülő, eddig is erős kritikával illetett irányelv jelenleg elfogadott szövegét jelentős előkészítő munka, számos érdemi, tartalmi vita, valamint az internetes óriáscégek ellen-lobbija előzte meg. – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A koncepció először 2011-ben jelent meg, a Europe 2020 stratégia részeként, majd a Bizottság által 2015-ben javasolt stratégia fektette le az egységes és fenntartható európai digitális társadalom alapjait, melynek célja, hogy Európa gazdasága, ipara és társadalma maradéktalanul kihasználhassa az új, digitális korszakkal járó előnyöket.

Ezen, a jelenkor Európai Uniója egyik zászlóshajójaként említhető stratégia fontos mérföldköve a szerzői jogi szabályozás átalakítása, azonban a digitális egységes piac égisze alatt kerültek eltörlésre többek között a roamingdíjak, továbbá korszerűbbé a személyes adatok védelme.

A legtöbbet vitatott 11. és 13. cikkek

Az irányelv által lefektetett, a júniusi szakbizottsági javaslathoz képest is sok változást tartalmazó előírások közül kiemelendőek az online világban megvalósuló véleménynyilvánítás szabadságát féltők és az internetes óriáscégek által legtöbbet vitatott 11. és 13. cikkek.

A linkadóként emlegetett 11. cikk biztosítja a többszörözéshez (pl.: kimásolás) és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez (online megjelenítés) való jogokat a sajtókiadványok kiadói számára, hogy méltányos és arányos javadalmazásban részesülhessenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól (e kör rendkívül tágan értelmezendő, ide tartoznak az online platformok, keresőmotort üzemeltetők, valamint többek között olyan internetes óriáscégek, mint a YouTube, a Facebook és a Google News) a sajtókiadványaik digitális, profitszerzési célú felhasználásához, azaz online megjelenítéséért.

Figyelemre méltó rendelkezés, hogy az újságíróknak, mint szerzőknek az általuk szerkesztett, szerzői jogi oltalomban minősíthető tartalmakért részesedés jár a kiadóiknak fizetendő felhasználási díjból – mutatott rá dr. Karácsony Bálint.

Változást jelent, hogy a fenti jogok a korábbi javaslat szerinti húsz év helyett immáron a sajtókiadvány kiadása évét követő év januárjának első napjától számított öt év elteltével szűnnek meg.

dr. Karácsony Bálint, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

Fontos kifejezésekké fognak válni minden internet használó számára a snippetek, a meghatározott karakterszámból álló, hosszabb tartalmat összefoglaló szövegkivonatok, és a thumbnailek, azaz a lekicsinyített képek, ugyanis az irányelv értelmében e tartalmak is díjfizetési kötelezettség teljesítése esetén használhatóak fel az online tartalomszolgáltatók által.

Az Európai Parlament által most elfogadott álláspont biztosítja, hogy a fentieken említetteken túl a művészek (zenészek, előadó és forgatókönyvek szerzői) is megkapják a munkájuk után járó fizetséget, amikor munkájuk a különböző megosztó platformokon megjelenik.

Sőt, tárgyalási pozíciójukat megerősödik és jogosultak lesznek további megfelelő és tisztességes javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételhez képest.

E bevételnél fontos kiemelni, hogy az lehet közvetett és közvetlen is, mely arra ösztökélheti a szerzőket, hogy visszavonják vagy megszüntessék az általuk adott felhasználási engedély kizárólagosságát, amennyiben a felhasználó nem gyakorolja a hasznosítási jogát.

A 13. cikk kimondja az online tartalommegosztó szolgáltatók felelősségét az általuk megjelenített tartalomért, és kötelezővé teszi engedélyezési megállapodások kötését a feltöltött tartalom szerzői jogi jogosultjaival. A szolgáltatók tehát kötelesek lesznek a tartalmak feltöltését megelőzően kiszűrni a szerzői jogsértést megvalósító kreációkat és a szabad felhasználás, úgynevezett kivétel szabályok által nem érintett védett művek e megállapodás hiányában nem tehetőek közzé az interneten.

(Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)