Jégmentesítés elmaradása – mit tehet a károsult?

ónos eső időjárás közlekedés sószórás csúszós járda, Andrássy út. 2017.01.31.

A tömegközlekedési megállók fenntartása, kezelése az érintett közlekedési vállalat kötelezettsége, míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata. Mindemellett azzal is számolni kell, hogy a járdák sok esetben az érintett családi ház, vagy társasház, esetleg közintézmény kötelezettsége lenne. A probléma az, hogy nehéz azt kibogozni, miszerint az érintett közterület kezelése ebből a szempontból kit terhel – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Igen sok baleset történik azért, mert az arra köteles nem végzi el az utak, vagy járdák, esetleg tömegközlekedési megállók jégmentesítését. Mit tehet ilyenkor a károsult, aki ennek következményeként szenvedett balesetet?

Mind a fővárosban, mind pedig más településen meghatározható az, hogy vajon kinek, kiknek a feladata lenne a közterületi helyek jégtelenítése. Ennek azért van jelentősége, mivel ha olyan helyen történik a baleset, ahol ennek a feladatának a kötelezett nem tett eleget, akkor a károsultnak vele szemben terjesztheti elő a kárigényét.

Nem könnyű a felelősség megállapítása

Általában azonban ezt igen nehéz megállapítani, és ahogy az lenni szokott, sok esetben a potenciális felelősök csak egymásra mutogatnak.

Általánosságban elmondható, hogy a tömegközlekedési megállók fenntartása, kezelése az érintett közlekedési vállalat kötelezettsége, míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata. Mindemellett azzal is számolni kell, hogy a járdák sok esetben az érintett családi ház, vagy társasház, esetleg közintézmény kötelezettsége lenne.

A probléma az, hogy nehéz azt kibogozni, hogy az érintett közterület kezelése ebből a szempontból kit terhel – emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Mit kell bizonyítania a károsultnak?

Ugyanakkor a károsultak kell azt bizonyítatnia, hogy a baleset hol, mikor, milyen körülmények között történt, és ki az a kötelezett, amelyik a jég, vagy a hómentesítési kötelezettségének nem tett eleget.

Szintén a károsultnak kell a jogellenes megatartás eredményeként bekövetkezett kártérítéséi igényét bizonyítani. Ez utóbbi lehet például a személyi sérülés miatt bekövetkezett jövedelem-kiesés, illetve sérelemdíj is.

Ha megtörtént a baj, akkor a személyi sérülés esetén – természetesen a lehetőségekhez képest – érdemes résen lenni, és minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. Célszerű emiatt tanúk adatait és nyilatkozataikat rögzíteni, beszerezni, illetve fényképfelvételeket készíteni.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Személyi sérülés esetén célszerű a mentőket és a rendőrséget is értesíteni, egyben az orvosi dokumentációt is megőrizni. A rendőrség értesítése jegyzőkönyv felvétele miatt javasolt, mely a későbbi bizonyítást megkönnyíti.

A kárigényt írásban javasolt a kötelezett részére bejelenteni, csatolva a rendelkezésre álló bizonyítékokat is. Ezt a bejelentést – kétség esetén – célszerű első ízben az érintett önkormányzatnál megtenni, vagy ha a baleset valamely tömegközlekedési megállóban, pályaudvaron történt, akkor az érintett közlekedési vállalatnál megtenni.

Egy balesetbiztosítás ezekre az esetekre egyszerűbb megtérülést jelenthet a károsult számára.

Ebben az esetben ugyanis a biztosító társaság a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni, így elejét lehet venni a nehézkes igényérvényesítésnek.