KRS: földek egybefoglalt vételáron történő eladása

A Kúria egy 2018-as határozatában kimondta, hogy a föld bizonyos tulajdonsága ad lehetőséget a földek egybefoglalt vételáron történő eladására és nem annak van jelentősége, hogy több föld tulajdonosa ugyanazon személy legyen – hívták fel egy fontos döntésre az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A jogvitát az okozta, hogy az elővásárlási jogát gyakorló felperes az adásvételi szerződés vonatkozásában nem az összes dologösszességként értékesített ingatlanra vonatkozóan gyakorolta a jogát, hanem csak az egyik eladó tulajdonában lévő ingatlanokra és azzal érvelt, hogy több eladó esetében nem állnak fenn a dologösszességként való értékesítés törvényi feltételei – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A hatóság azonban úgy tekintette, mintha elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. Utalt arra, hogy a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdése nem tartalmaz olyan előírást, hogy az egybefoglalt vételáron értékesített több föld tulajdonosa ugyanazon személy legyen.

A jogvita eljutott a Kúriáig, amely kiemelte, hogy a jogalkotó a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében a földek tulajdonságai és nem a tulajdoni viszonyaik alapján ad lehetőséget a szomszédos, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földek egybefoglalt vételáron történő eladására.

A Kúria hangsúlyozta továbbá, hogy a Földforgalmi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az a jogalkotói célkitűzés, hogy „az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése révén tovább erősödjön".

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Valamint az a jogalkotói célkitűzés sem hagyható figyelmen kívül, hogy „a birtok elaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék", amely jogalkotói szándék teljesült is az I. és II. eladók vonatkozásában, akik gazdálkodó családtagként gazdasági tevékenységüket egy üzemközpontból irányítják, akiknek a perbeli adásvételi szerződésben értékesített földjeik a mindkettőjük üzemközpontjaként bejelentett ingatlanhoz tartoznak.

A fenti bírósági határozat egyik legfontosabb üzenete, hogy az elővásárlási jogosult az adásvételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el, amennyiben az ingatlanokat dologösszességként értékesítik, ellenkező esetben az elfogadó nyilatkozat új ajánlatnak minősül – összegezték végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.