A büntetőjog az egyik legkeményebb eszköz az állam kezében arra, hogy állampolgárai társadalomra veszélyes magatartását szabályozza. Az ugyvedipraxis.hu szakértő csapata kifejezetten az állatkínzás olyan súlyos formáival foglalkoznak, amelyek már megütik a büntetőjogi védelem szintjét.
Állatvédelem közigazgatási eljárás során
Az állatvédelmi jogszabályok nem kizárólag büntetőjogi szabályozás alá esnek. A szabályozás gerincét az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény adja. A törvény általánosságban kimondja, hogy az állatot a „jó gazda gondosságával" kell tartani.
Ennél az általános megfogalmazásnál konkrétabb részletszabályokat is tartalmaz a jogszabály, melyek kitérnek az állat etetésére, mozgatására, tartásának helyére és körülményeire. Legenyhébb esetben, aki ezeket a rendelkezéseket megszegi közigazgatási eljárás keretében kerül felelősségre vonásra.
A közigazgatási eljárás a jegyző és szükség esetén állatorvos bevonásával zajlik, és az eljárás eredményétől függően a szankció lehet pénzbírság és/vagy az állat elkobzása, biztonságos helyre szállítása.
Ennél egyszerűbb a helyzet, amennyiben állatmentő civil szervezet is részt vesz a hatósági eljárásban, és az állatát rossz körülmények között tartó tulajdonos nyilatkozatban lemond az állatról, így az hamarabb kerülhet gondoskodó kezekbe.
Állatvédelem a büntetőeljárásban
A hatályos büntető törvénykönyv rendelkezése szerint állatkínzásról beszélünk, ha valaki: gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Az ilyen magatartást a jogszabály kétévi szabadságvesztéssel fenyegeti – figyelmeztettek a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői.
Súlyosabban rendeli büntetni a törvény – 3 évi szabadságvesztéssel fenyegeti – azt az esetet, ha az állattartó az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Nemrég értesülhettünk a hírekben arról, hogy egy idős hölgy az autója után kötötte kutyáját, aki rendszeresen megszökött tőle, és kilométereken át a nyakánál fogva húzta a jószágot addig, amíg egy másik autós felelősségre nem vonta a tettéért. Az állat feltehetően a sérüléseibe, kimerültségébe később belepusztult, de nem kizárható az sem, hogy a legyengült állatot élve temette el tartója.
A Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői az állattartó nyilatkozatait nem értékelik mélyrehatóan, azon kívül, hogy kifejezte azt, miszerint nem bánta meg tettét, és hogy korábban ezt egy lóval is megcsinálta, a cselekményének értékelése során maximum súlyosbító tényezőként jöhet számba.
Szakmai szempontból maga a cselekmény elég a következetes állásfoglaláshoz.
Az az érv, hogy a kutya így lett megbüntetve azért, mert elszökött, az erkölcsi elítélésen túl jogi szempontból is aggályos. A fent ismertetett állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdának kell biztosítania olyan helyet az általa tartott állat számára, ahonnan nem tud elszökni.
Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk tartott eb szökésre hajlamos, akkor különösen körültekintőnek kell lennünk a kertünket övező kerítéssel kapcsolatban. Ezen felül lehetőség van a kutyákat kennelben tartani (meghatározott napi mozgásigényük kielégítése mellett) ami biztos megoldást jelent a szökésre hajlamos kutyák féken tartására.
Az állat gépjármű után kötése során a jószág egy ideig próbál az autó sebességével lépést tartani. Miután a folyamatos rohanástól ereje elfogy és kimerül, összeesik, és onnantól kezdve kimúlásáig vonszolja maga után a jármű. Az állaton ilyenkor keletkező horzsolásos sérülések, és a talppárnák vérzése, felszakadása egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy mekkora távolságon és milyen időn keresztül vonszolta az állatot.
Mi a büntetőjogi jelentősége ezeknek a szörnyű részleteknek?
Amikor a nyomozóhatóság állatkínzás ügyében nyomoz, a törvényi tényállás elemeit vizsgálja. Jelen esetben azt a bántalmazó magatartást, ami az állat kimúlásához vezetett. A gépjármű után kötés, illetve az élve eltemetés olyan különösen kegyetlen megvalósulási módja a bűncselekménynek, ami bizonyítottság esetén alkalmas arra, hogy a súlyosabban büntetni rendelt alakzatát valósítsa meg az állatkínzásnak.
Magyarországon a felelősségteljes állattartás még tanulócipőben van. Amellett a megfontolás mellett, hogy a tartott állat az állattartó tulajdona, fel kell építeni azt a gondolkodásmódot is, hogy az állattartás kiemelten nagy felelősséggel jár, hiszen egy háziállat nem képes önmaga ellátására, nem hozhatja meg életének saját szabályait, életének minden pillanatában az embertől függ és rá van utalva.
Ez eszköz az ember kezében arra, hogy a háziállatát kedve szerint foglalkoztassa, azonban kötelesség is, hogy a számára legmegfelelőbb és legbiztonságosabb körülmények között tartsa.
Nagyon fontos szempont, hogy a társadalmi berendezkedésünk alapján az ember az állat fölé helyezi magát. Ezt sokan az állatokkal szemben tanúsított agresszió igazolására használják fel.
Dr. Lupovici Jack álláspontja szerint, az emberi személy állatok fölé helyezése csak annyiban helyes és indokolt, amennyiben az állattartáshoz kapcsolódó felelősség szempontjából vizsgáljuk. Az embernek kell lennie annak, aki - mivel kiemelt jogi védelmet élvez - jogaival felruházva vigyáz, gondoskodik és felügyel a rábízott állatra. Irodánk üzletpolitikájában kiemelt szerepet élvez azon elv, hogy megbízásaink során teljeskörű jogi védelmet nyújtsunk azoknak, akik helyzetükből fakadóan kiszolgáltatottak, legyenek azok idős emberek, gyermekek vagy védtelen állatok.
Nem elhanyagolható, az a tény sem, hogy ha nem szab gátat a társadalom annak, hogy egyes emberek kedvükre kínozzanak és öljenek meg olyan lényeket, akik számukra kiszolgáltatott helyzetben vannak, akkor ilyen emberek hogyan viselkednek a társadalom további, kiszolgáltatott lényeivel, például az idős vagy beteg emberekkel, vagy éppen a gyermekekkel.
https://www.ugyvedipraxis.hu/buntetojogi-ugyved