Tények és tévhitek: a sokat vitatott béranyaság (1. rész)

A világ országainak jogrendszereiben markáns különbségeket vélhetünk felfedezni a béranyaság, a dajkaanyaság jogi szabályozásával kapcsolatban. Magyarország szabályozása például a konzervatív elvek mentén történik. A jogi környezetet, a jogi tudnivalókat az ugyvedipraxis.hu jogi szakértői átfogó, kétrészes írásukban járják körül. Most az első részt olvashatják.

Mit tehetünk, ha a családalapításnak gátat szab a terméketlenség? Ha nem rendelkezünk azokkal az adottságokkal, melyek másoknak természetesen megvannak? Mik a lehetőségeink?

A világ országainak jogrendszereiben markáns különbségeket vélhetünk felfedezni. Valahol egy módszert kifejezetten támogatnak, máshol ugyanazt törvényekkel tiltják és komoly jogi hátrányokat fűznek elkövetésükhöz. Az egyik legnagyobb vita origójában a béranyaság áll – emelte ki dr. Lupovici Jack ügyvéd.

Temérdek újságcikkben, riportban, de még filmekben is találkozhattunk a béranyaság, valamint a dajkaanyaság fogalmával. Világszerte rengetegen választják megoldásként, saját utód reményében.

Potenciális lehetőség a gyermektelen párok számára, csakúgy, mint az asszisztált reprodukciós technikák különböző módozatai. Naponta hallhatunk béranyasághoz kapcsolódó szolgáltatásokról, így az átlag magyar ember akár természetesnek is veheti, hogy hazánkban van lehetőség ezek igénybevételére.

Közhiedelem és valóság

A valóság azonban egészen más, tekintettel arra a tényre, hogy Magyarország jogalkotása konzervatív elvek mentén történik, más államokéval szemben.

A világ számos pontján elfogadott a béranyaság útján történő gyermekvállalás (ide tartozik például az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is), hazánkban viszont órákig tartó védőügyvéddel való egyeztetésre, hosszú bírósági tárgyalásokra, majd azt követően még hosszabb börtönbüntetésre számíthat az, aki saját méhét bérbe adja családalapításra törekvő személyeknek. Ugyanis, kisarkítva ezt jelenti a béranyaság, a szolgáltatást nyújtó nő részéről.

A béranyaság mellett megemlítendő a dajkaanyaság jelensége is, ugyanis a köztudatban gyakorta keveredik a két kifejezés. A dajkaanyaság és a béranyaság két eltérő fogalom, melyek az egyes országokban más és más jelentéssel bírhatnak. A magyar szabályozás taxatíve felsorolja azokat a reprodukciós eljárásokat, melyeket a jogalkotó alkalmazni enged.

Nincs köztük sem a dajkaanyaság, sem a béranyaság, tehát hazánk egészségügyi intézményeiben nincs lehetőség legális beavatkozásra.

Hogyan határoljuk el a dajkaanyaságot a béranyaságtól?

A hírességek körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a béranyaság, azonban sokan nem azért tartanak rá igényt, mert nem tudnák természetes úton kihordani utódukat, hanem az indok sokkal inkább a karcsú alak és a fiatalos külső megőrzésében rejlik. A késői gyermekvállalással járó kockázatok hatékony kiküszöbölése is motiváló tényezőként jelenhet meg.

Azonos nemű párok kapcsolatában a fentieken és az örökbefogadáson túl nem is létezik más alternatív megoldás a „közös" utód nemzésére. Mivel azonos nemű párokról van szó, ezért biológiai kapcsolat értelemszerűen csak az egyik szülővel állhat fent, a másik ivarsejtet harmadik személy adja.

Dajkaanyaság

Ebben az esetben a saját gyermekre vágyó anya biológiai okokból képtelen kihordani gyermekét, ezért egy másik nő segítségét veszi igénybe, aki jellemzően az apa vagy az anya egy közeli hozzátartozója lehet, tehát valamely szülővel rokonsági kapcsolata áll fenn – mutattak rá a Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogi szakértői.

Orvosi javaslat és közreműködés alapján a rokon fog életet adni a pár közös gyermekének. Ehhez embrióra van szükség, melyet mesterséges körülmények között hoznak létre a női és a hímivarsejt vegyítésével. Ezt követően az embriót beültetik a rokon nő méhébe, aki ezáltal dajkaanyává válik. Rendkívül fontos elhatárolási tényező az is, hogy a rokon nő segítségéért cserébe ellenérték nem adható, illetve nem fogadható el.

Béranyaság

Itt már nem csupán egy közeli rokon kapcsolódhat be a gyermekáldásba, hanem megfelelő egészségügyi állapot esetén bármely nő vállalkozhat béranyának. Fontos, hogy a gyermek világrahozatalával kapcsolatos költségeken felül bármekkora összeget kérhet a biológiai szülőktől, mely pénzösszeg a felek megállapodásának függvénye.

Ennélfogva itt már nem segítségnyújtásról, hanem konkrét szolgáltatásról beszélünk. A szolgáltatást igénybe vevő nőnek orvosi javaslatra sincs szüksége, tehát akkor is igénybe veheti a béranya által kínált szolgáltatást, ha egyébként maga is képes lenne kihordani saját gyermekét.

Forrás: Shutterstock

Az Európai Unió legtöbb tagállamában nem lehet béranyát alkalmazni. Hollandiában is csupán az ellenérték fizetése nélküli dajkaanyaságra van lehetőség. Hazánkban jelenleg egyik opció sem jogszerű, ennek ellenére azonban néhányan mégis próbálkoznak annak teljes tudatában, hogy bűncselekményt valósítanak meg.

Néhány hónappal ezelőtt nagy port kavart a magyar médiában, amikor egy pár álhirdetést adott fel saját utód reményében és arra több magyar nő is reagált. Az egyik vállalkozó kedvű hölgy tízmillió forintot kért a szolgáltatásáért a várandóssággal járó költségek megtérítése mellett. Egy személyes találkozó keretében pedig kijelentette, hogy amennyiben nem egyetlen gyermeket kellene világra hoznia, hanem egy esetleges ikerterhesség következtében kettőt vagy hármat, - az nem lesz feláras.

Nem csupán hirdetés útján lehet Magyarországon béranyát keresni. A büntetőjogi következmények kikerülése érdekében sokan külföldre utaznak a megfelelő béranya megtalálása érdekében, de az sem ritka, hogy az előzetesen kiválasztott magyar béranya jelölttel közösen utaznak el másik országba, ahol elvégezhető ez a humán reprodukciós beavatkozás. Azonban ettől még korántsem válik törvényessé az eljárás.

(Az írás az ugyvedipraxis.hu ügyvéd csapatának jogi hátterével készült. Az írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)