Tipikus eset, amikor a szülő durván bántalmazza a kiskorút, aki ennek következtében megsérül vagy idegrendszere károsodik. Ide tartozik a gyermek éheztetése is, továbbá az, amikor a szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermek tisztán tartására, tehát nincs lehetőség tisztálkodni, valamint tiszta ruhákhoz jutni – fejtették ki a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői.
Ha a kiskorú megbetegszik, a szülő feladata gondoskodni a gyógyíttatásáról. Ha a gyermek nem jut gyógyszerekhez, megfelelő orvosi vizsgálathoz vagy kórházi kezeléshez, egyértelműen megállapítható a szülő büntetőjogi felelőssége.
Amennyiben a gyermek azért hal meg, mert a szülő nem cselekedett időben az orvos által meghatározott gyógykezelések biztosítása érdekében, a kiskorú veszélyeztetésén túlmenően helye van gondatlanságból elkövetett emberölés vétség megállapításának is.
Ugyanez a helyzet akkor, amikor a szülők félreértelmezik, bagatellizálják a beteg gyermek állapotát, nem hívnak hozzá orvost, majd állapota kezelhetetlenné válik és ez végül a halálához vezet.
Mit jelent a kiskorú értelmi fejlődésének a veszélyeztetése?
Ha a tanköteles korú gyermeket a szülő visszatartja az óvodától vagy az iskolától, tette veszélybe sodorja a normális szellemi fejlődést. A nem megfelelő intézményválasztás is eredményezhet ilyet, például, amikor egy fogyatékkal élő gyermek nem részesülhet az ő egyéni fejlődését szolgáló speciális oktatásban, nevelésben.
Milyen az, amikor az erkölcsi fejlődést veszélyeztetik?
Adott egy alapvető társadalmi értékrend, mellyel minden ember tisztában van, hiszen csecsemőkortól kezdve beleivódik a zsigerekbe. Ha a kiskorú előtt rendszeresen trágár módon beszélnek, illetve, ha a szeme láttára végeznek szexuális cselekményt vagy követnek el bűncselekményt, az problémákat fog eredményezni a gyermek társadalmi beilleszkedése során.
Megemlítendő még a családtagok ittas állapotban történő rendszeres bántalmazása is, mely később követendő példaként jelenhet meg.
A kiskorú különféle módszerekkel történő megfélemlítése, megalázása pedig súlyosan sérti annak érzelmi fejlődéshez való jogát.
Fontos, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához feltétlenül szükség van ok-okozati összefüggésre, tehát a konkrét veszélyhelyzetnek visszavezethetőnek kell lennie a szülői magatartásra.
Dr. Lupovici Jack büntetőügyvéd példaként hozza fel azt a sajnálatos helyzetet, amikor a gyermeknek büntetésből vagy bármilyen egyéb indíttatásból nem adnak enni, tehát a gyermek éhezni fog. Itt egyértelműen látható az ok-okozati összefüggés.
Viszont, amennyiben a gyermek rendszeresen káromkodik, de a családi háttér nyugodt, kiegyensúlyozott és boldog, nem ott keresendő a szülő felelőssége. Ebben az esetben a kiskorú máshonnan kapja a trágár impulzusokat, a szülő feladata ezt felkutatni és megszüntetni, hogy gyermeke fejlődése mihamarabb visszaterelődhessen normális medrébe.