Az energiajogász szerint ezt jelenti a járvány az ország energiaszektorára

Energetikai ellátás-biztonság, különleges jogrend és határok: a koronavírus hatásának energiajogi aspektusairól beszélgettünk Dr. Tóth Mátéval, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéddel.

Mit jelent a járvány az ország energiaszektorára nézve?

Ahogy az országok fizikailag lezárható határai, úgy az energetikai szabályozási autonómia, a döntési és cselekvési jogosultság is felértékelődik. Természetesen a villany vagy a földgáz nem áll meg a határon, de az, hogy az ország energiaellátása ne szenvedjen csorbát, felértékeli a hazai tervezést és a nemzeti cselekvést. Ennek Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR, a magyar rendszerirányító a kulcsszereplői a Kormány mellett.

Az elsődleges feladat ilyenkor is az ellátás-biztonság szavatolása, ahol a legrosszabbra is fel kell tudni készülni.

Azt halljuk, hogy a honvédség megjelent a kritikus infrastruktúrát képviselő ágazatok egyes cégeinél. A kritikusok ezt túlzásnak tekintik, mi ennek a rendelkezésnek az értelme?

A magyar energiaszektor jelenleg biztonságosan működik mind termelési, mind szolgáltatási oldalon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség biztonsági előkészületekre: éppen ez a rendkívüli helyzetek lényege. A felelősségteljes magatartás szerintem is az, ha a kulcsiparági létesítmények zavartalan működése akár fegyveres szervek által is szavatolt. Akik ezt anakronizmusnak, túlzásnak, vagy nevetségesnek tartják ma, azok általában annak tartották még tegnap az országhatárokat is.

A honvédelmi irányítócsoportok 140 vállalatot választottak ki, ezek az energetikai, a távközlési, a közlekedési és az egészségügyi szektorban találhatóak. Ezek olyan infrastruktúrát működtetnek, ahol a zavartalan ellátás a magánérdeken messze felül áll. A honvédelmi kontrol szimbolikus is, ám a legrosszabb szcenáriók esetén a Magyar Honvédségnek tényleges szerepe is lehet.

A feladatuk, hogy a létfontosságú magyar vállalatok üzemelését, biztonságát elősegítsék, ami egy erőmű esetén nyilván nem azt jelenti, hogy beleszólnának a napi menetrendezésbe vagy mondjuk a rendszerirányítónál a tartalékpiacok működésébe vagy az opciós szerződések lehívásába. Nem úgy kell elképzelni, hogy a katonák az üzembe szólnak bele, hanem folyamatos informáltságot biztosítanak, és ha olyan helyzet adódik, végre tudják hajtatni a felsőbb utasítást. Csak képzeljük el, hogy mondjuk a járvány miatt nem lesz elég ember, aki hajlandó bemenni az erőművekbe; akkor felértékelődik, hogy a szakszemélyzetet, hogy lehet benntartani, biztosítani. Csak katonai erővel.

Mindez összefügg a különleges jogrenddel: kivételes állapotban a jogrend különleges jogrenddé válik. A magyar Alaptörvény szabályozza az ilyen helyzeteket, hatféle különleges jogrendi állapotot különböztetve meg. Eme hat különleges jogrendi állapot egyike a veszélyhelyzet, melyben a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet, pontosan amilyen a jelenlegi járvány is.

Az állam ilyenkor, mint szuverén a különleges jogrenden keresztül nyilvánul meg, és biztosítja a veszélyhelyzet elhárításához szükséges azonnali intézkedéseket. Ez nem csupán az egészségügy, a karantén vagy a járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedések, de az energetikai ellátásbiztonság tekintetében is fontos: ezt biztosítják többek közt a honvédelmi irányítócsoportok.

A végső kényszer mellett nyilván fontos az önkéntes jogkövetés, illetve az önként vállalt intézkedések is az energiaszektorban. Vannak erre már példák?

Valóban sok múlik az érintett energetikai cégek magatartásán. Ne feledjük, nem csupán stratégiai ágazatról van szó, de a legtöbb munkavállalót foglalkoztató cégek (MVM, MOL) is ide tartoznak, továbbá jelentős a személyes ügyfélforgalom és ügyintézés is. Az MVM egyébként is napi kapcsolatban áll a központi Operatív Törzzsel, így azonnal lehetséges reagálni a fejleményekre. A kritikus munkakörök beazonosítása megtörtént, a kapcsolattartás folyamatos az iparágban. Az elosztótársaságok, egyetemes szolgáltatók is reagáltak a kialakult helyzetre.

Az NKM felfüggesztette a kikapcsolásokat a lakossági áram- és földgázszolgáltatás területén, illetve bezárta a személyes ügyfélszolgálati irodáit. A személyes kontakt megakadályozása kiemelt most az ágazatban, az érintett társaságok körültekintő döntései mellett pontosan ezért közigazgatási hatósági beavatkozás is zajlik.

Ez miben nyilvánul meg?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a koronavírus-járvány miatt kialakult egészségügyi veszélyhelyzetre tekintettel határozataival mentesítette a villamos energia és földgáz elosztói engedélyeseket a fogyasztásmérő berendezések éves, aktuális vagy egyéb okok miatti személyes leolvasása és az esedékes hitelesítési mérőcserék elvégzése alól, illetve engedélyezte ezen feladatok későbbi időpontra történő átütemezését.

Ezek a Hivatal H944/2020 és H950/2020 számú friss határozatai, a helyszíni munkavégzéssel járó cselekmények elvégzésének ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatosan. Ugyanakkor természetesen az elosztók munkatársainak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetben továbbra is fel kell keresniük a felhasználókat, ezt a vonatkozó határozatok is egyértelművé teszik.

Feladat, illetve kezelendő helyzet azonban ezeken túl is bőven merül még fel, ezekkel szükséges lesz megfelelően foglalkozni. Egy példa, hogy a koronavírus-járvány miatt a helyszíni kiviteli munkák sem lehetségesek, ami a folyamatban lévő naperőművi építések csúszását eredményezhetik. Ahogy az elosztó jó eséllyel szintén nem szívesen küld ki majd embert a hálózati csatlakozás, üzemvitel stb. intézésére, egy csomó gyártó, forgalmazó cég is leáll majd a tevékenységével, így beállhat egyfajta vis maior a naperőművek építése kapcsán is.

dr. Tóth Máté, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a 2019-es év energiajogásza Forrás: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda

A METÁR rendelet alá tartozó úgynevezett KÁT-METÁR-os erőművi jogosultaknak elvileg nincs a rendeletében (299/2017) semmiféle határidő-hosszabbításról szó a kereskedelmi üzem kapcsán. Míg a 2016. december 31. előtti engedélykérelmekre vonatkozó ún. régi KÁT rendeletben (389/2007) volt a termelés megkezdésére vonatkozó határidő-hosszabbítás, addig a METÁR rendeletben csak annyi van, hogy ha nem kezdődik meg a kereskedelmi üzem a MEKH határozata szerinti időpontig, akkor elszáll a jogosultság.

A közigazgatási jog csak eljárási határidőknél ismer kimentést, igazolást, tehát lényegében vis maiort, a kereskedelmi üzemkezdet a MEKH határozatban viszont nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi, objektív (jogvesztő) határidő. Mégis, a koronavírus-járvány miatt ténylegesen meghiúsulhat minden on-site munka, ami megakadályozhatja, hogy a 2017. január 1-től KÁT-METÁR jogosultságot szerzők megépítsék az erőműveiket, éspedig önhibán kívül. Ez az állapot eltarthat nyárig is, nem tudjuk. Ezért érdemes lehet a megvalósulási (üzemkezdetre vonatkozó) határidőket akár jogalkotói szinten újra gondolni.

Bár a járvány kapcsán nem az energetika az elsődleges, mégis, az energetikai ellátás-biztonság és az aktuálisan felmerülő problémák összehangolt, méltányos és gyors kezelése is most közös érdekünk, akárcsak a járvány megfékezése vagy a káros gazdasági hatások csökkentése.