A járdák és árkok karbantartásának szabályai

Az ingatlan előtti járdaszakasz, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Az ingatlanunkat körülvevő közterület, azt az úttól elválasztó járda és zöldterület, illetve a vízelvezető árkok karbantartása és tisztítása nem csupán esztétikai, de más szempontokat mérlegelve is közös érdek. De kinek a feladata?

A szóban forgó munkálatok elvégzését a vonatkozó jogszabályok osztott „hatáskörbe" utalják, így érintettek a közterülettel szomszédos tulajdonosok, a közútkezelő és az önkormányzat is.

Utóbbi kettő belterületen általában egybeesik, de amennyiben például magánútról lenne szó, vagy nem helyi közút halad egy adott ingatlan előtt (hanem például országos főút), a közútkezelő elválik az önkormányzattól.

Főszabályként rögzíthető, hogy a közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.

A jogszabály ez alól kiveszi, és az ingatlan tulajdonosának a feladatává teszi, hogy köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

Emellett a közútkezelőt érintő szabályozás, hogy a vízelvezető rendszer folyamatos működését a közút kezelőjének a kell biztosítania.

Ez magában foglalja, hogy a forgalmat veszélyeztető vizeket a lehetséges legrövidebb időn belül el kell vezetni, a csatornázatlan területen az úttest megfelelő víztelenítése érdekében az útpadkát, az útárkot és átereszeit tisztán kell tartani.

A belterületen levő nyílt árkok kapubejárók alatti átereszeit, a folyókákat, a zárt vízelvezető csatornák víznyelő aknáit és rácsait tisztán kell tartani, illetve tartatni. Az eldugult víznyelőket - különösen a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél és a gyalogos átkelőhelyeknél - ki kell tisztítani.

Forrás: Shutterstock

Fentiek alapján az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

Egyéb esetekben és az itt nem érintett közterületeken a közútkezelő/önkormányzat köteles a munkálatok elvégzésére – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/