MOKK: körültekintően kell eljárni a hitel felvételénél (1. rész)

Érdemes összehasonlítani hitelfelvétel előtt a bankhitelek és a lakástakarékok konstrukcióit

Egy jelzálog alapú kölcsönnél komoly gondba kerülhet az, aki nem törleszt rendben, ezért csak akkora törlesztőrészletet szabad vállalnia az adósnak, amit nagy valószínűséggel hónapról hónapra fizetni tud, és fontos tisztában lenni a részletkérdésekkel. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakértői kétrészes, átfogó írásban segítenek megérteni a jogi környezetet, mert a tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában egy kölcsönszerződés minden fontos részletével és következményével, és a hitelfelvevők sokszor nem tudják, ki és mire vállal kötelezettséget. A kétrészes írás első részét olvashatja.

Több mint négyezermilliárd forint a lakáscélú jelzáloghitel volumene Magyarországon. Az MNB összesítése szerint összesen ennyivel tartoztak a háztartások a bankoknak csak a lakásvásárlással, -építéssel vagy -felújítással kapcsolatban 2019 félévének végén.

Összehasonlításképpen: nagyjából ennyit költ az állam négy év alatt út-, autópálya- és vasútépítésre. Az alacsony kamatok és a családpolitikai intézkedések miatt ráadásul nő a hitelfelvételi kedv, a tavalyi év első felében több mint százötvenmilliárd forint új lakáscélú jelzáloghitelt vettek föl magánszemélyek.

A kölcsön ugyan sokaknak hasznos, és elengedhetetlen ahhoz, hogy saját lakáshoz jussanak, a hitelt pedig fokozatosan vissza tudják törleszteni a fizetésükből. Ugyanakkor nem minden adós tartja utólag jónak és helyesnek saját hitelfelvételét. Ezt támasztja alá az NRC kutatócég 2018-as felmérése az első hitelfelvételről: eszerint visszatekintve az adósok 28 százaléka rossz vagy nagyon rossz döntésnek nevezte, hogy kölcsönt vett föl.

Nem tudják a hitelfelvevők, ki és mire vállal kötelezettséget

Sokan nincsenek tisztában egy kölcsönszerződés minden fontos részletével és következményével. A közjegyzők tapasztalata szerint sokan nem tudják, mit jelent a közvetlen végrehajthatóság, azaz, hogy ha valaki nem fizeti rendben a törlesztőrészletet, akkor bírósági (peres) eljárás nélkül, közvetlenül elindíthatják a végrehajtást ellene, és elveszítheti lakása tulajdonjogát. Számos adóstárs pedig csak a közjegyzőnél szembesül azzal, hogy az adósok egyetemleges felelőssége alapján ő is ugyanúgy felel vagyonával a teljes hitel visszafizetéséért.

Egy lakáscélú jelzáloghitel felvételének többhónapos folyamatában egyetlen pont van, amikor az adós egy pártatlan féllel találkozik, ez a közjegyző. A közjegyzői közreműködés ilyenkor törvényi kötelezettség, ami egyfelől biztosítékot jelent a banknak, hogy az adós betartja a szerződésben vállalt kötelezettségeket – a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségek ugyanis közvetlenül végrehajthatók.

Másfelől a hitelfelvevőnek is hasznos, hogy a közjegyző független, jogi végzettségű szakértőként, részrehajlás nélkül közreműködik a jogügyletben: ismerteti az okiratot, tájékoztatja a feleket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről és kérdés esetén magyarázatot ad.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschlaeger

A fogyasztóvédelmet szolgálja az is, hogy a közjegyző előtt a hitelfelvevőnek még egyszer lehetősége van átgondolni, milyen kötelezettséget készül vállalni, amennyiben kérdése van az okirat tartalmával, annak következményeivel kapcsolatban, arra választ kaphat, és akár meg is gondolhatja magát, és elállhat a kölcsön felvételétől.

A közjegyző emellett a hitel számos egyéb jogi vonatkozásáról is adhat jogi tájékoztatást: például arról, hogyan osztoznak a házas- vagy élettársak a felelősségben, kihathat-e a hitel az öröklésre, vagy kiadható, eladható, esetleg elajándékozható-e a hitel miatt zálogjoggal megterhelt ingatlan?

A közjegyzői szerepvállalás a jelzáloghitelezés során rendkívül értékes biztosítékot jelent a szerződésben vállalt kötelezettségek betartására, továbbá a hitelt felvevők tájékoztatására és érdekeinek védelmére, ami az ügyletben résztvevők körén kívül fontos társadalmi érdekeket is szolgál.

(A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőivel készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)