Diszkrimináció a foglalkoztatási jogviszonyokban (1. rész)

Sajnos, a bírói gyakorlat is alátámasztja, hogy rendkívül gyakori foglalkoztatási jogviszonyokban a bizonyos személyeket, rétegeket érő hátrányos megkülönböztetés. Sokan igazságtalannak minősítenek egy felmondást, és úgy élik meg, diszkrimináció áldozatai lettek, és a munkaviszony valamely, a munkavégzéssel nem összefüggő tulajdonság miatt került megszüntetésre. De mi az, hogy diszkrimináció? Ismeri-e a jog egyáltalán a kifejezést? A D.A.S. JogSzerviz szakértője minden lényeges kérdésre válaszol kétrészes írásában, most az első részt olvashatják.

Az egyenlő bánásmód követelményét jogrendszerünk régóta ismeri. Azonban sosem lehet elég sokszor hangsúlyozni annak fontosságát, és a mindennapi életben is felmerülő követelményét – hangsúlyozta dr. Varga Júlia.

örvényi szinten deklarálja a jogalkotó, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

Az egyenlő bánásmód egy alapvető követelmény, amit a jogalkotó számos jogviszonyban megkövetel.

A teljesség igénye nélkül kiemeljük, hogy ezt a követelményt köteles megtartani a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony vonatkozásában, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében, továbbá aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz.

Valamint, aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Mielőtt ezeket a fogalmakat egy következő bejegyzésben röviden bemutatjuk, meg kell ismerkednünk a védett tulajdonság fogalmával, amelyet tulajdonképpen véd a jogszabályi követelmény.

A védett tulajdonság

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése minden esetben a személy valamely védett tulajdonságán alapszik, mind a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, mint mondjuk a zaklatás esetében. A védett tulajdonság a személynek végeredményben bármely tulajdonsága lehet.

Forrás: Shutterstock

De biztosan ilyennek minősül többek között a nem, faji hovatartozás, nemzetiség, politikai vagy más vélemény, vallási vagy világnézeti meggyőződés, egészségi állapot, családi állapot, anyaság, terhesség, apaság, szexuális irányultság, vagyoni helyzet.

Pozitív diszkrimináció?

Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésén alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul.

Akkor nem sérti a követelményt az ilyen döntés, ha az törvényen, vagy kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy ha politikai párt esetén a választási eljárásról szóló törvénynek megfelelő alapszabályban meghatározott módon érvényesül.

Fontos azonban, hogy az ilyen rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

(Az írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

https://das.hu/