Hasznos alapvetések nyugdíjról és társadalombiztosításról

http://www.dreamstime.com/stock-photo-green-paragraph-image8677990

Az öregségi nyugdíjkorhatárt pontosan meghatározza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. A hatályos rendelkezések alapján az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév a határ, az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében a betöltött 65. életév. A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körbe a legfontosabb tudnivalókat.

Valamennyien tapasztaljuk a kötelező társadalombiztosítási rendszer előnyeit, azt azonban nyugodtan kimondhatjuk, hogy ennek szabályai rendkívül szerteágazók, és egyáltalán nem könnyen átláthatók – fejtette ki dr. Varga Júlia.

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

Egészségügyi ellátásokon belül egészségügyi szolgáltatásról, pénzbeli ellátásokról, baleseti ellátásokról és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról beszélhetünk.

A nyugdíjbiztosítási ellátásokon belül pedig megkülönböztetjük a saját jogú nyugellátást (öregségi nyugdíj) a hozzátartozói nyugellátástól.

Saját jogú nyugellátásként öregségi nyugdíj igényelhető. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi résznyugdíjra jogosult azonban az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Fontos, hogy amennyiben a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, de a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete eléri a minimálbért, a szolgálati időt nem kell arányosítani, a részmunkaidőtől függetlenül a teljes ledolgozott évek számítanak a szolgálati idő kalkulálása során.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt pontosan meghatározza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. A hatályos rendelkezések alapján az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév a határ, az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében a betöltött 65. életév.

A két évszám közötti születésűek vonatkozásában pontos követelményeket támaszt a jogszabály. A nyugdíj mértékét pedig a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem mértéke és az elismert szolgálati idő határozza meg.

A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. Természetesen, ha a nyilvántartás alapján nem igazolt az összes szolgálati időként figyelembe vehető munkavégzés, az igénylő más módon is bizonyíthatja ezeket az időszakokat.

Ez alapján a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, illetve egyéb hitelt érdemlő módon van helye a bizonyításnak.

Öregségi teljes nyugdíjra jogosult azonban életkorától függetlenül az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időbe a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyon túl beleszámít többek között a CSED, GYED, GYES, és a korábban hatályos jogszabályok szerinti, hasonló célú ellátás is.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Fontos azonban, hogy a kifejezetten kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő mindenképp el kell, hogy érje a harminckét évet.

Ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a főszabály szerinti 32 éves szolgálati idő követelménye.

Olyan nő esetén, akinek gyermeke otthongondozási díjat, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc év szolgálati idejét kell, hogy igazolja – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/