Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz-ukrán katonai konfliktus vonatkozásában gyakran merül fel a hírekben az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága. A nukleáris biztonság kérdése a nemzetközi egyezmények szempontjából is elsőrangú, ezért ez a nemzetközi jog és az adott nemzeti jogok által is átfogóan és részleteibe menően szabályozott, mind a katonai, mind a békés célú felhasználás vonatkozásában.
Az egyezmények egyébként maguk is így tematizálódnak. Érthető módon kiemelt területe ez a nemzetközi szerződéses jognak, a nukleáris technológia viszont egy roppant biztonságos technológia, vagyis normál üzem mellett, ha nem éri külső behatás, nincs valós kockázat.
A kulcs ezért a külső behatás kockázata, éppen ennek köszönhető a fokozott nemzetközi figyelem is. A katonai műveletek sokadik napja van, eddig látványosan nem irányulnak az orosz katonai műveletek a nukleáris létesítmények ellen és még nem is történt olyan esemény, ami nukleáris biztonság szempontjából aggodalomra adna okot annak ellenére, hogy két ukrajnai atomerőműnek a 35 km-es körzetén belülre kerültek az orosz erők.
Az eddigi egyetlen említésre érdemes esetként Harkovnál egy alacsony kockázati besorolású nukleáris hulladéktároló transzformátora sérült meg, de nem a tároló, és ez semmilyen veszélyt nem jelent.
A nemzetközi egyezményeken túl számos szervezet, hatóság, testület figyel és van folyamatos kapcsolatban a nukleáris létesítményekkel, illetve egymással. A bécsi székhelyű, az ENSZ-szervezetek családjába tartozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) mint kormányközi szerv őrködik egyrészt az atomenergia békés és biztonságos alkalmazásának elősegítése, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés végrehajtásának ellenőrzése felett is.
A NAÜ ezért most igen aktív, február 24-én már főigazgatói közlemény jelent meg, amihez az események előrehaladtával hét frissítést adtak ki. Nemzetközi jogi szempontból fontos, hogy a NAÜ közgyűlése még 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja: a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog és a NAÜ Alapokmánya elveinek megsértését jelenti, tehát most ebből indul ki a NAÜ hatósági és kormányközi jogértelmezése is.
Támadást vagy közvetlen fenyegetés a nyolc nap alatt nem történt, apróbb pillanatnyi aggodalmakról tudunk csak.
A NAÜ mellett az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozók Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group, ENSREG), Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szervezete (Western European Nuclear Regulators' Association,(WENRA) illetve az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége is aktív, illetve a kétoldalú kapcsolat is jelentős az ukrán nukleáris szabályozó hatósággal (SNRIU), hiszen az információ és annak sebessége kulcsfontosságú.
A nemzetközi sugárzásmegfigyelő információs rendszerbe (International Radiation Monitoring Information System, IRMIS) minden ország folyamatosan küldi a mérési adatait és az ukrán szabályozó hatóság maga is folyamatosan tájékoztat. Zaporozsnyéval és a Dél-Ukrán Erőművel egy rövid időre elveszítették az automatikus sugárzás-monitoring kapcsolatot, de az ukrán közlemény szerint ez nem a katonai műveletek eredményeként történt, és már helyreállt a kapcsolat.
Ukrajnában összesen 15 atomerőművi blokk van, ami négy telephelyen működik az országban: Zaporozsnye, Rovnó, Hmelnyickij és Dél-Ukrán Atomerőmű. Ezek az ukrán villanytermelés 52%-át adják. Hmelnyickij nyugaton van, itt kettő működő blokk és kettő építés alatti, az északnyugati Rovnónak 4 működő blokkja van, a moldovai határtól 100 km-re lévő Dél-Ukrán három működő blokk, melyhez 35 km-es közelségbe kerültek az orosz fegyveres erők és a Krímhez közeli Zaporozsnye hat blokk, ez a legnagyobb, és ezt zárták körül az orosz csapatok.
A 15 orosz építésű blokkból 2 blokk VVER-440, 13 pedig VVER-1000 típusú. Mindet az Energoatom nevű ukrán állami cég üzemelteti.
Csernobylban nem működik már reaktor, viszont itt az 1986-os baleset miatti, kétrétegű betonszarkofág miatt, illetve a környezetben eleve kint lévő nukleáris por felkavarodása miatt merülhet fel kockázat. Ezért azt is fokozott figyelemmel kell kísérni, és itt vannak a kiégett fűtőelem-tárolók is (ún. száraztárolók).
A NAÜ mai tájékoztatása szerint az orosz területen, orosz katonai felügyelet alatt, de az eredeti ukrán személyzet működteti a telephelyet. A sugárzás szintjét is mérik Csernobil környékén, és bár a mérési adatsorok négy napig nem voltak elérhetők, azok jelenleg újra biztosítottak. A talajrétegben, illetve a környezetben kint lévő por helyi és időleges felkavarodása által indokolt értékeken túl nincs a megszokottól lényegesen eltérő egészségügyi kockázat.
A jelenlegi helyzetben sokakban felmerülő alapvető kérdés, hogy mi történhet, ha támadás éri az erőműveket?
A lehetséges támadást értelmezési szempontból mindenképp ketté kell választani aszerint, hogy véletlen találatról vagy célzott, jelentős tűzerős (elsősorban) nehéztüzérségi vagy légitámadás történik-e.
Fontos, hogy a 13 db VVR-1000 blokk ún. hengeres védőépületben, gyakorlatilag védőbeton épületben van: ezek adott károsodási szintig biztonságosak. Véletlen találat esetén éppen ezért nem várható jelentős sugárzási vagy egyéb biztonsági kockázat. Ami a célzott támadást illeti, ezek a polgári (békés célú) nukleáris létesítmények természetesen nem ilyenek kivédésére lettek kialakítva. Maguknak az erőműveknek van is speciális protokollja ilyen rendkívüli helyzetekre.
Eszerint, ahogy az Energoatom is tájékoztatott erről, leállítják a termelést, kiürítik és tehermentesítik az erőművet, amíg a veszély meg nem szűnik. Nagyobb mennyiségű, illetve a magasabb légkörbe kerülő szennyezésre nem kell számítani.
Az Energoatom egyébként 2 évnyi üzemanyag-készletet tart nemzetközi ajánlás alapján az erőművekhez és leállítás esetén azonnal gyorsindítású gáztüzelésű blokkok állnak a kieső termelés helyébe, így a villamosenergia-ellátás sem feltétlenül szenved kiesést.
