Mikor fordulhat meg a bizonyítási teher felszámolási helyzetben?

Az ügyvezetők döntő szerepet játszanak egy társaság működésében és pénzügyi irányításában. Bizonyos helyzetekben azonban az ő tevékenységük vagy annak hiánya a felelősségükkel kapcsolatos jogvitákhoz vezethet. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.

Cikkünkben egy közelmúltbeli bírósági ügyet veszünk górcső alá, amely az ügyvezető igazgató csődtörvény szerinti felelősségével kapcsolatos, kiemelve a kötelezettségek teljesítésének, a bizonyítási tehernek és a vonatkozó jogi rendelkezések alkalmazásának jelentőségét.

Az aktuális ügyben az elsőfokú bíróság az alperest (a társaság korábbi ügyvezetőjét) kötelezte, hogy a Törvényszék letéti számlájára biztosítékot fizessen, mivel megállapította, hogy az alperes nem teljesítette a csődtörvény szerinti, a beszámoló benyújtására vonatkozó kötelezettségeit. Következésképpen a bíróság alkalmazta a csődtörvény azon rendelkezését, amely szerint megfordult a bizonyítási teher és a továbbiakban a vezető tisztségviselőnek kellett bizonyítania, hogy az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett, valamint az ügyvezetési feladatai során nem fenyegetett fizetésképtelenségi helyzet, továbbá figyelembe vette a hitelezők érdekeit.

Az alperes fellebbezésében okiratokkal kívánta bizonyítani, hogy a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét – némi késedelemmel, de – teljesítette és hangsúlyozta, hogy a kötelezettség teljesítésének puszta késedelme nem indokolja automatikusan a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó rendelkezés alkalmazását. A fellebbviteli bíróság megvizsgálta az ügyet, és elismerte, hogy a csődtörvény bizonyítási teher megfordulását eredményező hatása csak a törvényi tényállás bizonyos elemeire vonatkozik. Míg megállapítást nyert, hogy a társaság közvetlen fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt és a vezető tisztségviselő nem a hitelezők érdekében látta el a vezetői feladatokat, más elemek bizonyítás nélkül maradtak. Ezek közé tartozott a hitelezői követelések kielégítésének elmulasztása, valamint az ilyen mulasztás és az ügyvezető magatartása közötti okozati összefüggés lehetősége.

A bíróság megállapította, hogy az alperes teljesítette kötelezettségeit, beleértve a szükséges beszámolók és dokumentumok letétbe helyezését, benyújtását. A csődtörvény bizonyítási terhet megfordító rendelkezésének célja az volt, hogy megkönnyítse az eljárást, ha a mérlegek és dokumentumok nem állnak rendelkezésre, de ebben az esetben nem ez volt a helyzet. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mulasztásának hiányában a bizonyítási teher áthárítására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.

A bíróság kiemelte, hogy a felperesnek a törvényi tényállítási elemeket kellett volna valószínűsítenie a fizetésképtelenségi helyzet időpontjára vonatkozóan, és ok-okozati összefüggést kell megállapítania az ügyvezető magatartása és a hitelezők követeléseinek esetleges meghiúsulása között. Ez azonban nem történt meg, így valószínűsítés hiányában az alperest nem lehetett biztosíték nyújtására kötelezni.
A döntés rávilágít a vezető tisztségviselő kötelezettségi teljesítésének jelentőségére és a bizonyítási teher átfordulására vonatkozó rendelkezések korlátjaira, rögzítve azonban azt is, hogy valamely kötelezettség késedelmes teljesítése önmagában nem elegendő a vezetői felelősség megállapításához.