Kállai Gábor

Hol végződik a sakktábla?

A sakkozásról azt tartják, hogy egyszerre sport, művészet és tudomány. Mára a játék kapcsolata egyre szorosabb a számítógépekkel, az internettel, az informatika világával. Az informatika vívmányaira támaszkodva kétezer éves szellemi játékunk pedagógiai eszközként a világ számos pontján, például Indiában, Kínában, Kanadában és Ausztráliában is a reneszánszát éli. Világszerte milliónyi gyerek hódol a fekete-fehér világnak. "A sakkozás nem cél, hanem eszköz!" - vallják a sakkvilág pedagógusai. De milyen képességeket sajátíthatunk el a sakkozás segítségével? Egyáltalán, milyen a sakkozói gondolkodás? Hogyan gondolkodik egy nagymester? Megkönnyítheti-e a döntéseinket a sakk világán kívül ez a gondolkodásmód?

I. Bevezetés
Stefan Zweig Sakknovellája szerint a sakkozás olyan gondolkozás, amely semmihez sem vezet. Az előadás ezzel szemben amellett hoz fel érveket, hogy ez a két évezredes játék páratlanul gazdag, testre szabható intellektuális anyag.

II. A sakkjáték 2000 éves evolúciója
A sakkjáték mai formája ezeréves evolúciós folyamat eredménye. A játék eredetét igazoló első biztos pont a 7. századbeli Indiához köthető. A sakk innen kiindulva terjedt el Perzsián, majd Bizáncon keresztül az egész akkori nyugati világban.

III. A sakkozás mint sport
A sakkozásnak a világ minden táján komoly múltja van és jelentős népszerűségre tett szert.
A sakkozás hivatalosan sport, hiszen a NOB 1999 óta a Nemzetközi Sakkszövetséget (FIDE) sportszövetségként, "elismert partnerként" kezeli. A FIDE mintegy 161 tagországa több millió igazolt versenyzőt tart nyilván. Magyarországon az igazolt versenyzők száma alapján a Magyar Sakkszövetség a negyedik-ötödik legnagyobb sportszövetség. Annak ellenére, hogy a sakkozás nem olimpiai sportág, 88 országban a helyi sakkszövetség a nemzeti olimpiai bizottság tagja.

IV. A sakkozás mint művészet
Az előző fejezetben láthattuk, hogy a sakkozás napjainkra sportággá fejlődött. De mennyire lehet a sakkozást, a sakk gondolkodásmódját művészetnek tekinteni? Bár ennek megítélése nagyon szubjektív, jó néhány példa szemléltetheti a sakkban a művészi gondolkodásmódot.

V. A sakkozás mint logika és matematika
A sakkozás és a matematika kapcsolata az ókorig nyúlik vissza. Azóta sorra születnek a sakkot alapul vevő logikai, matematikai legendák és feladványok.

VI. A sakkozás mint pedagógiai eszköz
Ahogy az idők változnak, a sakkozás társadalmi szerepe is változik. Míg a sakkjáték ezer éve a hadvezérek gyakorló terepe volt, ma egyre inkább igen hatékony pedagógiai eszköz. Ezen kívül sport és verseny, mely koncentrációra, önfegyelemre, türelemre nevel. Ugyanakkor matematikai feladatok terepe is lehet. A sakkozás talán legnagyobb pedagógia haszna azonban az, hogy a segítségével minden olyan eszköz használatát el lehet sajátítani, melyre általában a tudás megszerzéséhez szükségünk lehet.

VII. A sakkozás új perspektívái: sakk és számítástechnika, sakk és döntéshozatal
Napjainkban a sakkozás új kihívásokkal néz szembe és új lehetőségekkel kecsegtet. Az informatika fejlődése megváltoztatta a sakkozást, ugyanakkor a sakk is igen komoly hatással volt és van a számítástechnikára. Túl a számítógép és az internet nyújtotta új lehetőségeken, a sakkozást a jövőben kiaknázhatjuk a döntéshozatali folyamatokban használható fontos készségek és képességek kialakításában.

1. Számítástechnika
2. Döntéshozatal

Tovább