Írásom első részében már jeleztem, hogy idén december 15-től 2015. január 11-ig tart a karácsonyi-szilveszteri csúcsidőszak a világ legtöbb légitársaságánál. A fapados cégekre ez az intervallum nem minden esetben vonatkozik, de ezek a fuvarozók is jelentősen megemelik áraikat ebben az időszakban. Az ünnepek elmúltával ugyanakkor jelentősen visszaesnek a jegyárak, s ilyenkor nagy szerencsével tényleg „fillérekért" van lehetőség az utazásra.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a január-februári időszakban sem biztos, hogy mindenütt sikerül nyári meleget élveznünk. Még a Kanári-szigeteken sem, pedig a Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport Afrika nyugati partjainál, Marokkó déli részével egy vonalban helyezkedik el. A sokéves tapasztalatok azt mutatják, hogy januárban a hőmérséklet errefelé sem kúszik fel 22 fok felé, februárban viszont már kifoghatunk 25-27 fok körüli meleget is a déli partokon, az északiak ennél általában hűvösebbek.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az Atlanti-óceán ebben az időszakban kevéssé alkalmas a fürdőzésre, hiszen hiába van tavaszias meleg, a víz hőmérséklete még a 20 fokot sem közelíti meg. A szállodák, panziók medencéiben azonban semmi akadálya nincs annak, hogy fürödjünk, akik pedig már napoztak januárban vagy februárban, azok ódákat tudnak zengeni a nap áldásos hatásairól.
Magyarországról közvetlen fapados járat nem indul a Kanári-szigetekre, viszont a Ryanair repülőivel egy átszállással eljuthatunk ide, sőt, akár különféle fapados cégeket kombinálva is repülhetünk oda. Nagyon fontos azonban, hogy ebben az esetben az átszállási időt alapos ráhagyással tervezzük meg. A fapados cégek ugyanis nem várnak, s nem vállalnak felelősséget az átszállásért. (Ebben az esetben a Norwegian „félfapados" cég a kivétel, ott ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy átszállásos utazást foglaljunk magunknak, s késés esetén vagy megvárnak, vagy a következő járattal továbbfuvaroznak.)
Január közepétől február közepéig Brüsszel Charleroi-ból Gran Canaria vagy Lanzarote repülőterére feladott csomaggal együtt 140 euróért utazhatunk oda-vissza. Természetesen ehhez hozzá kell adni a Budapestről Belgiumba és visszautazást. Néhány próbafoglalást elvégezve azt tapasztalhattam, hogy összességében 200 euróból, azaz 60 ezer forint körüli összegből kihozható egy Kanári-szigetekre tervezett utazás.
A menetrendek azonban gyakran nem igazodnak a magyar utazók igényeihez. A Lanzarotéról Charleroi-ba visszatérő repülőgépek például 22.45-kor landolnak a belga városban, ez pedig azt jelenti, hogy egy éjszakát mindenképpen el kell tölteni Belgiumban. Mindez növeli a költségeket, arról nem is beszélve, hogy a Charleroi repülőteret nem az éjszakázásra tervezték. Akik rendelkeznek már erről tapasztalattal, rémtörténeteket osztottak meg a világhálón. A székek egy idő után kényelmetlenek, a karfák miatt eldőlni nem lehet, a földön alvást pedig a reptéri hatóságok nem nézik mindig jó szemmel. Ugyanakkor belga repülőtér mellett lévő Ibis Hotelben 45-50 euróért el lehet tölteni egy éjszakát, szóval, érdemes ezt az összeget a nyaralás végéig megspórolni. Természetesen nem csak belgiumi, hanem angliai (London), olaszországi (Bergamo), vagy akár spanyolországi (Madrid, Barcelona) átszállásokat is választhatunk.
Ciprus, a szerelem szigete, ahol magam is jártam 2010 februárjának végén. A hőmérséklet azonban alulról súrolta a 20 fokot, s bár sütött a nap, a hatalmas szél nem tette élvezetessé a szabadban tartózkodást. A német és észak-európai turisták ennek ellenére a tengerbe gázoltak, magam megmaradtam a szálloda fűtött medencéjénél.
Ciprusra a Wizz Air a téli időszakban hetente kétszer, kedden és szombaton indít járatot. Áttekintve a januári és februári időszakokat, jelen pillanatban a február 7-14. közötti héten lehet a legkedvezőbb áron repülni, ekkor feladott csomagunkkal együtt oda-vissza 48 ezer forintért repülhetünk a szerelem szigetére. Az árak ebben az esetben is naponta változhatnak, így aki több hónappal előre tudja tervezni szabadságát, helyzeti és árelőnybe kerül. Február végén megkezdődik az árak emelkedése – egyenes arányban azzal, ahogyan egyre jobb lesz az idő Cipruson. Ekkor már közel 60 ezer forintot kell fizetni egy oda-vissza megvásárolt ciprusi repülőjegyért.
Norvégiából egy ugrás lesz a napfényes Hawaii?
Cikkem első részében már említettem azt, hogy a Norwegian fapados légitársaság hosszú távú, tengeren túli járatokat indított Bangkokba, illetve Floridába. Iparági pletykák szerint a norvég légitársaság újabb nagy dobásra készül, és 2015-ben bejelenti az Oslo-Honolulu (Hawaii) járat indítását. Ezt a hírt mind a repülést jól ismerők, mind a norvégok nagy lelkesedéssel fogadták, hiszen a skandináv ország ultramodern gépei valóban nagyon kedvező árakon juttatják el az utazókat a télen is meleg és napfényes Floridába.
Kevesebb szó esik az Easy Jet járatairól, pedig az alapos kutakodás nagy meglepetéseket is hozhat – pozitív értelemben. A célállomás Marokkó, annak is gyöngyszeme Marrakesh városa, amelynek éghajlata a téli időszakban is nagyon kellemes. Feladott poggyásszal 85, nélküle pedig 49 angol fontért (33 ezer, illetve 19 ezer forint) kaphatunk jegyeket a londoni Stansted repülőtérről (indulás január 10-én, visszautazás január 23-án).
Erre a repülőtérre Budapestről a Ryanair járata nyújt utazási lehetőséget. Ami a menetrendet illeti, a Londonból Marokkóba induló járat 12.30-kor száll fel Londonból, amely a Budapestről reggel 6.30-kor induló géppel bőven elérhető. Visszafele nehezebb a helyzet, mert a marrakeshi gép 20.30-kor landol Londonban, s ehhez már hiába keresünk budapesti csatlakozást. Meg kell várni a másnap reggelt, amelyet a harcedzettebb utazók a repülőtéren, míg a kényelmesebbek a légikikötő melletti szállodák egyikében tehetnek meg. Az összes kombinációval Magyarországról a londoni átszállást és várakozást is beleértve Marokkó 60 ezer forintból megjárható, amely egy ilyen távoli desztináció esetében igencsak kedvező.
A brit fővárosba érkező fapados járatok esetén érdemes odafigyelni arra, melyik repülőtérre érkezünk. Londonban a Gatwick, a Luton és a Stansted légikikötők egyaránt fogadnak és indítanak fapados járatokat, viszont a repülőterek távolsága egymástól igen jelentős. Csak érzékeltetésképpen: a várostól délre eső Gatwick Lutontól 112, Stanstedtől pedig 109 kilométerre fekszik. Stansted és Luton egymástól való távolsága 85 kilométer.
Természetesen vannak a repterek között közvetlen összeköttetést biztosító autóbuszok, ám ezek gyakran ragadnak be a londoni, vagy a metropoliszt körbeölelő autópályák csúcsforgalmába. Stanstedről és Gatwickről gyorsvasút visz be London központjába, de a Gatwick Expressz a Victoria pályaudvarra érkezik, míg a Stansted Expressz London Liverpool Street vasútállomására. A kettő között metróval tudjuk a leggyorsabban leküzdeni a távolságot, de mindez sok idő, és nem is annyira olcsó mulatság. Éppen ezért kell odafigyelni arra, hogy amennyiben Londonból indulunk, lehetőleg arról a repülőtérről tegyük meg, ahová a Budapestről érkező gépünk leszáll.
A téli fapados nyaralások előkészítését és szervezését mindenképpen érdemes már az ősz közepén elkezdeni. Ebben az esetben ugyanis a most említetteknél is sokkal kedvezőbb árakon juthatnak el melegebb éghajlatra.