A gyerekeknél életkori sajátosság a különböző játékformák megjelenése a tevékenységeik között. Az egészségesen fejlődő gyereknél ezek meghatározott sorrendben jelennek meg, és segítségükkel az idegrendszer érését, a fejlődés menetét jól nyomon lehet követni.
A gyerek természetes közege, lételeme a játék, óvodáskorban, sőt még kisiskolás korban is a legfontosabb elfoglaltságuk a szabad játék. Ennek kereteit, mind a szabad játékidőt, mind pedig a szükséges eszközöket a felnőttek biztosítják nekik. Ez szolgálja leginkább az egészséges lelki és testi fejlődésüket is.
A gyakorlójáték, szimbolikus játék, szerepjáték megjelenését követi a szabályjáték, ahová a különböző társasjátékok is tartoznak. A gyakorlójáték továbbfejlődése pedig a konstruáló játékokban csúcsosodik ki, amikor különböző eszközökkel, kockákkal, építőjátékokkal egyre magasabb szintű, komplikáltabb formákat alkotnak.
Minél kisebb egy gyerek annál egyszerűbb az a játék, amivel éppen aktuális játékszintjének megfelelően tud játszani. A gyakorlójáték korában, azaz nagyjából 2 éves korig néhány egyszerű darab, kockák, dobozok, különböző anyagú labdák, akár néhány jól variálható, különböző méretű és mindenféle anyagokkal megtölthető PET palack is egész játékarzenált jelent.
A kicsi, 2-6 éves lányok és fiúk is nagyon szeretik a különböző építőjátékokat, kockákat, akár természetes anyagokból, akár műanyagból készüljenek. Hosszú időre le tudják foglalni a gyerek figyelmét és nem csak a konstruálás, építés, ami örömet okoz, de tágítja az egyre nagyobb teret nyerő szimbolikus- és szerepjáték színtereit is.
A nagyobb óvodások, sőt még a felnőttek is szívesen töltik az idejüket az egyre szofisztikáltabb, egyre nagyobb ügyességet, logikát és odafigyelést igénylő legójátékokkal.
Az előre megtervezett formák mellett szabad alkotásra, egyedi formák létrehozására is tudjuk használni a legóelemeket. A közös játék örömét is átélheti vele a család, ha együtt épít mindenki. A kicsik is szívesen építenek bonyolultabb formákat is, ha segítő kezet kapnak valakitől.
A közös játék, a szociális készségek gyakorlásának, az együttműködésnek, a szabálykövetésnek, a logikai készségek fejlesztésének, gyakorlásának az egyik legjobb terepe a társasjáték. Vannak már egész kicsiknek, 2-4 éveseknek szánt verziók is, amelyek idővel akár tovább is bővíthetők, de ugyanannak a játéknak a nagyobbakra, felnőttekre tervezett verziói is beszerezhetők.
A társasjátékok évezredeken át, már jóval az írás megjelenése előtt ismertek voltak - olyanyira, hogy egyes kultúrákban vallási jelentősége volt egy-egy ilyen játéknak. A társasjátékok eredetileg erkölcsi tartalmakat, az együttélés írott vagy íratlan szabályait is közvetítették. Ezt a funkciójukat a modern társasjátékok részben vagy akár teljes egészében elvesztették.
Nem hagyjuk cserben azokat sem, akik nem szeretnének választani, hogy társasjátékot vagy legót vegyenek inkább karácsonyra, hiszen a Lego cég rengeteg társasjátékot is kiadott már a történelme során az aktuális Lego-témákhoz társítva.
Játékfejlődés gyerekkorban
Csecsemőkorban az első játékforma, amivel találkozunk a gyakorló- vagy funkciójáték, amikor az 5-7 hónapos korú babák elkezdenek ismerkedni a saját testükkel, játszanak a kezükkel, lábukkal, később tárgyakat vesznek a kezükbe és azokat nézegetik, és számos apró kísérletet hajtanak velük végre, rázogatják, ütögetik, elejtik, később el is dobják őket.
A mozgásfejlődéssel párhuzamosan a különböző mozgásformák gyakorlása szintén ennek a játéktípusnak a következő fokozata. A mozgás tökéletesedik, fejlődnek az érzékszervek, rengeteg új ismerettel gyarapszik a gyerek az őt körülvevő világról. A gyakorlójáték fő időszaka körülbelül két éves korig tart, kulcs-mozgatóerői az ismétlés és az utánzás.
Ezt követi a szimbolikus játék, majd a szerepjáték, amikor a gyerek 2-3 éves kora között elkezdi eljátszani az őt körülvevő világot. Játéka valóságos élményeken alapul, amit játékában újraalkot. Eljátssza, hogy ő maga az a valaki vagy valami. Ez segíti, hogy megértse a világot és egyben a feszültséget keltő történések, szituációk újraélésével lehetősége van, hogy különböző megoldási lehetőségeket kipróbáljon, összegzi a világról alkotott ismereteit, és egyben oldódik az érzelmi konfliktus is.
A konstruáló játék a gyakorlójátékból alakul ki. Különböző elemeket (kockák, dobozok, homok) használva először általában síkban (például hosszú utakat) majd függőlegesen felfelé haladva (házakat, várat) építenek a gyerekek.
A barkácsolás is ennek a játéktípusnak egy fajtája, amikor valamilyen eszközt, alkotást hoz létre a gyermek különböző anyagok és szerszámok felhasználásával. A barkácsolásra a legjobb motiváció, ha az éppen aktuális játékához ő maga szeretné elkészíteni az eszközöket - ebből is látszik, hogy a szerepjáték fejlődésével párhuzamosan tud a barkácsolás is a leginkább kibontakozni.
Végül megjelenik a szabályjáték, amelynek első formája, mikor a gyerekek például azt játsszák, hogy csak a vonalra lehet lépni a járólapon és folytatódik az egyre összetettebb társasjátékokkal, amilyeneket élete végéig szívesen játszik az ember.