Még nem a drága benzin frissíti Budapest levegőjét

Sokan gondolják, hogy azért jobb a levegő a fővárosban, mert kevesebben autóznak a magas üzemanyagárak miatt. A meteorológus szakértő szerint azonban a csökkenő forgalom pozitív hatása csak hosszabb időtávon mutatható ki, és csak abban az esetben, ha ez a folyamat tartós marad.

Egyre többen kényszerülnek azzal takarékoskodni a rekordárú üzemanyagok miatt, hogy a korábbinál kevesebbet vagy egyáltalán nem autóznak. Ezt bizonyítja, hogy 2011-ben 5,7 százalékkal kevesebb 95-ös benzint vásároltak az autósok, mint egy évvel azelőtt. Elvileg a kevesebb tankolás kevesebb autóst jelent a fővárosi utakon is, vagyis kevesebb a dugó és tisztább a levegő, csökken a légszennyezettség.

Jelenleg mindegyik szennyezőanyag koncentrációja az egészségügyi határérték alatt van Budapesten és szerte az országban, és nem számít a helyzet romlására az Országos Környezet-egészségügyi Intézet elemzője, dr. Vaskövi Béláné sem.

Az összefüggés elméletileg igaz a jobb levegő és a kevesebb autó között, de adatokkal nehéz lenne alátámasztani - mondták az [origo] által megkérdezett szakértők. A Fővinform konkrét forgalomszámlálási adatokkal nem tud szolgálni, de a sokéves tapasztalat szerint minden januárban sokkal enyhébb a forgalom, mint decemberben vagy az azt megelőző hónapokban. Az összképhez tartozik, hogy az elmúlt héten nőtt a forgalom a január 9-i héthez képest - mondta Rosta Mariann, a Fővinform vezetője az [origo]-nak.

Budapest levegőminőségét alapvetően három tényező határozza meg: a levegőbe bocsátott légszennyezők mennyisége, vagyis az emisszió, továbbá az időjárás, és azoknak a légszennyezőknek a mennyisége, amelyek nagyobb távolságokról, akár az országhatáron túlról érkeznek a légtérbe. Napi szinten a két előbbi a döntő tényező - mondta Ferenczi Zita légkörkémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) levegőkörnyezet-elemző osztályának munkatársa.

Kifújta a légszennyezést a szél Budapestről

"Kritikus szmoghelyzethez vezető meteorológiai helyzet még nem alakult ki a télen, kegyes volt hozzánk a légszennyezettség szempontjából az időjárás" - mondta Ferenczi. Gyakran fújt erős szél, amely kisöpörte Budapest légteréből a légszennyezőket. Sokan gondolják, az eredményezte a levegőminőség javulását, hogy a magas benzinárak miatt visszaesett gépjárműforgalom, jelentősen csökkentve a közlekedési eredetű emissziót. A két kedvező hatás mértékét nehezen lehet kettéválasztani és külön-külön számszerűsíteni a légkörkémikus szerint.

November elején az országot lefedő hideg légpárna miatt volt szmogriadó több városban is

"Az elmúlt évek mérési adatai és a szmoghelyzetek vizsgálatai alapján úgy gondolom, most elsősorban a szeles időjárás a felelős az alacsony légszennyezésért. A kibocsátáscsökkenés pozitív hatása hosszabb időskálán mutatható ki, és csak abban az esetben, ha ez a folyamat tartós marad" - mondta kérdésünkre az OMSZ munkatársa.

A közlekedési, ipari és lakossági emisszió és az időjárás abban is összefügg, hogy mindkettőnek jellemző napi, heti és évszakos menete van. Viszont az időjárás néha jelentősen eltér a sokévi átlagtól: előfordulhat, hogy a sokévi átlaghoz képest, szelesebb, hidegebb vagy éppen csapadékosabb egy-egy nap. Az átlagtól eltérő időjárás jelentősen befolyásolja a légszennyezettséget.

A szmog szempontjából januárban az a kritikus helyzet, ha úgynevezett hideg légpárna alakul ki a főváros felett. Ilyenkor a gyenge szél mellett alig keverednek át függőlegesen a légrétegek, valósággal megül Budapest és gyakran az egész Kárpát-medence fölött a hideg levegő, így a főváros légterében maradnak a légszennyező anyagok - mondta az OMSZ munkatársa.

Ilyenkor olyannyira megnő a szálló por, a PM₁₀ koncentrációja, hogy akár szmogriadót is el kell rendelni - mint ahogy novemberben meg is történt. (A rövidítés a 10 mikronnál kisebb részecskeméretű szálló port jelöli; egy mikrométer a milliméter ezredrésze.) Ezen a helyzeten csak a kibocsátás csökkentésével lehet javítani, vagyis a hatóságok korlátozzák a járműforgalmat, és arra kérik a lakosságot, hogy gázzal fűtsön a koromrészecskéket kibocsátó fa és szén helyett.

Szmogot okoz a nyugodt időt hozó anticiklon

Telente kedvez a hideg légpárna kialakulásának, ha hosszabb ideig anticiklon, vagyis a nyugodt időjárást hozó magas légnyomás a meghatározó. Magyarország medencében helyezkedik el, hegyekkel körülvéve. Az anticiklon alapvetően száraz levegője éjszaka jelentős lehűlést, kemény fagyokat tesz lehetővé, a medence alján megreked az erősen lehűlt levegő. Mivel a hideg levegő nehezebb, mint a meleg, ezért ha a hideg fölé a magasban melegebb levegő siklik, akkor a légrétegződés stabillá válik, és nehéz megbontani. Ilyenkor a talaj közelében ködös, borongós, párás idő alakul ki, ez az állapot tartósan, akár hetekig is elhúzódhat.

A légpárna megszűnéséhez erős hidegfront átvonulására van szükség, amely átkeveri a medence alsóbb részein is a levegőt, a szél pedig kifújja az állott levegőt, helyébe frissebbet és tisztábbat szállít. Ekkor az is előfordulhat, hogy a hidegfront átvonulása után kivételesen emelkedik a hőmérséklet.

₁₀

A porkoncentráció csökkentésére Magyarország még 2008-ban mentességet kért az EB-től, hogy legyen idő a szükséges intézkedések meghozatalára, ám ez 2011. június 10-én lejárt. A szálló por egészségügyi határértéke egy évre számítva 40 mikrogramm köbméterenként, egy napra számítva pedig 50 mikrogramm. Egy uniós tagállamban a szennyezés harmincötször lépheti túl egy év alatt a határértéket - ez 2011-ben már márciusig teljesült.

Sivatagi homok is ronthatja a levegőminőséget
A nagy távolságra eljutó légszennyező anyagok szerepe általában nem befolyásolja a levegő minőségét itthon. Évente egy-két alkalommal fordul elő, hogy távoli iparvidékről vagy a Szaharából nagyobb mennyiségű szennyezőanyag, esetleg homok érkezik Magyarország fölé. Ilyenkor hirtelen megugorhat egyes szennyezőanyagok légköri koncentrációja, vagy ha csapadékos az időjárás, a szaharai homok kimosódhat a légkörből, és meglepő nyomot hagy a gépkocsik karosszériáján. Erről részletek korábbi cikkünkben olvashatók.