Szupermarketeket vált ki a közösségi mezőgazdaság

Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat, és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok?

A közösségi mezőgazdaság első lépéséhez húsz-harminc család és egy néhány hektáros földdel rendelkező gazda kell. A családok minden év elején közgyűlésen határozzák meg, milyen vegyszermentes terményeket szeretnének az asztalukon látni. Befizetik az éves tagdíjat a biotermelő gazdának, majd a hat-nyolc hónapos termőszezonban hetente átveszik a számukra összeállított, friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó kosarat a lakhelyükhöz közeli lerakatban - mindezt tisztességes díjszabás ellenében.

Magyarországon még annyira új ez a kezdeményezés, hogy csupán két ilyen gazdaságról és egy vásárlóközösségről tud a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) - mondta Perényi Zsófia, a szervezet munkatársa az [origo]-nak. Az Évkerék Ökotanya gazdálkodói, Kiss László és Kiss-Kovács Orsolya Szeged melletti tanyájukon vágtak bele a kosaras forgalmazási rendszer működtetésébe. A kertészmérnök végzettségű pár zöldséggel, gyümölccsel és tojással látja el az eddig köréjük szerveződött tizenhat családot, de a hathektáros birtok negyven család szükségleteit képes kielégíteni. Blogjukban részletes információkat osztanak meg a szervezésről, működésről. A két család összefogásából indult pilisi Háromkaptár Biokert szezonban Vácra, Pilisszentlászlóra és Szentendrére szállít vásárlóinak organikus zöldségeket.

Szintén újszerű elképzelést próbál meghonosítani a budapesti Szatyor Bevásárló Közösség. Tőlük előrendeléssel lehet árut kérni, és vállalják, hogy lehetőleg 50-70 kilométeres körzeten belül organikus terményeket, de akár pékárut és bort is vásárolnak közvetlenül a termelőktől, amelyet nonprofit alapon, önkéntes munkában továbbítanak a vásárlóknak.

"2012 lesz az első év, amikor már a mi igényeink szerint termeltethetünk az általunk ismert gazdákkal. Reméljük, ez megoldja az ő értékesítési dilemmáikat, számunkra pedig rugalmasságot és egyediséget ad. Szeretnénk támogatni, hogy máshol is létrejöjjenek Szatyor-közösségek" - válaszolta az [origo] kérdésére Kármán Erika koordinátor.

Az egyik önkéntes, Molnár Zoltán egy nagyáruház igazgatói állását hagyta ott, mert elege lett a nem emberközpontú kereskedelemből, és tavaly Kecskeméten szervezett bevásárlóközösséget. A Szatyor egyik alapítója, Berei Bence azt mondja: kereskedő ősei körülbelül ugyanígy tevékenykedhettek a kisvárosok kisközösségeiben, mint most ő (részletek az alábbi videóban).

A közösségi mezőgazdálkodás az önálló kezdeményezésen múlik - felsőbb szervektől vagy minisztériumtól senki ne várjon támogatást, külföldön sem így működik a rendszer. Ha már van egy termények megvásárlására hajlandó csoport, megfelelő gazdálkodót kell keresni. Ebben a Tudatos Vásárlók Egyesületétől (TVE) lehet segítséget kérni; hazai gazdálkodások biominősítésével a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. foglalkozik.

A német minta szerint a termelés és elosztás megszervezésén hetente legalább két-három napot dolgozik a pár fős koordinátor csoport. Noha költségeiket a tagdíjakból fedezhetik, a munka önkéntességet feltételez, de siker esetén idővel főállásban is végezhető. A közösség által támogatott mezőgazdaság első fecskéi négy évtizeddel ezelőtt jelentek meg, először Japánban, aztán Svájcban, később az Egyesült Államokban és Kanadában. Franciaországban 2000-ben indult az egyik első ilyen gazdálkodás, a provence-i Benoit Hertz vezetésével.

"Tizenkét évvel ezelőtt minőségi válság volt az élelmiszer-termelésben, mindenki emlékszik a kergemarhakórra vagy a dioxinos csirkére. Elhatároztuk, hogy újraépítjük a gazdálkodó és a fogyasztó közötti kapcsolatot, hogy a fogyasztó pontosan tudja, honnan való és milyen módszerekkel termelték az asztalára kerülő élelmiszert. Így alakult meg az AMAP, a kistermelői mezőgazdaságot szolgáló szövetség" - mondta Budapesten Benoit Hertz. "A fogyasztónak joga van az egészséges élelmiszerhez, de a kistermelőnek is joga van a megélhetéshez. Az AMAP révén a gazdák tisztességes árat tudnak kialakítani" - mondta Benoit Hertz a budapesti Francia Intézetben, ahol francia, brit, német és osztrák gazdák beszéltek a közösségi mezőgazdaságról (a bemutatót a TVE szervezte).

Kiváltja a szupermarketet

Az Egyesült Királyságban 2002 óta hódít a mozgalom, már kétszáz szövetkezet működik, angolul Community Supported Agriculture (CSA) a neve. A szervezők bérleti díjat fizetnek a földért, amelyen továbbra is a tulajdonos gazdálkodik, de a fogyasztók igényeinek megfelelő módszerrel és összetételben termel.

Közösségi almaszedés a Dragon Orchard farmján

Mivel a szövetkezeti tagok között vannak szegényebbek, fogyatékkal élők, az is lehetséges, hogy a terményért a havi állandó tagdíj mellett fizetendő kosárpénzt közös munkával csökkentsék. "A CSA révén az átlagnál magasabb jövedelemben bízhatnak a gazdák, és nem kell aggódniuk amiatt sem, hogy terményeikkel bekerülhetnek-e valamelyik szupermarketbe" - mondta a dél-angliai Stroudból érkezett Jade Bashford a közösségi mezőgazdaság elterjesztését segítő Soil Association jótékonysági szervezetet képviseletében.

A gazdálkodó is jól jár

Míg a francia és brit megszólalók a negyvenes-ötvenes korosztályt képviselték, Németországból két huszonéves fiatalember népszerűsítette Budapesten a közösségi mezőgazdaságot. Fabian Kern a freiburgi GartenCoop szövetkezet képviselőjeként elmondta: fontos volt a szállítási igény csökkentése is. "A közösségi mezőgazdaság kevesebb külső energiával állít elő minőségi bioélelmiszert, így a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé válik" - mondta.

Folyik a munka a GartenCoop művelte farmon

A közösségi mezőgazdálkodó hálózatoknak nem célja sem a nagyüzemi termelés, sem a termőterületek felvásárlása. A részt vevő gazda azért jár jól, mert olyan földet tud művelésbe vonni vagy bérbe adni, amelyre korábban nem volt kereslet, és nem kényszerül arra, hogy kis területű földjét eladja vagy bérbe adja egy nagyüzemi termelőnek. A természet is jól jár: elkerülhetővé válik a nagyüzemekre jellemző monokultúrás ültetvény, ahol muszáj vegyszerezni vagy GMO-növényeket termelni - mondta Kern.

Mindent a függetlenségért

A GartenCoop 250 tagja évi 400 euró (115-117 ezer forint) tagdíjat fizet, ez a farm alapköltségeit hivatott fedezni. A kevésbé tehetősek kisebb összeggel is beszállhatnak. A termelést folyamatosan koordináló hat-nyolc fős tagcsoport hetente találkozik. Náluk jelezheti a gazda is, milyen igényei vannak, például hány idénymunkásra van szüksége az adott héten. Egyes farmokon főállású munkások is élnek, például mentálisan sérült fiatalok.

"Jogosultak lennénk uniós támogatásra is, de nem vesszük igénybe" - mondta az [origo] kérdésére Fabian Kern. "Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni a függetlenségünket, másrészt pedig bebizonyítani, hogy képesek vagyunk az általunk előállított élelmiszer árát kigazdálkodni anélkül, hogy kizsákmányolnánk a természetet vagy a vásárlókat."

A tagok szerződésben rögzítik pénzügyi felelősségüket, de amúgy kerülik a bürokráciát. A kis léptékű termelésnek köszönhetően tavaly még adómentességre is jogosultak voltak. A terményekért becsületkasszába fizetnek: mindenki annyit ad, amennyit tud, és annyit vesz el, amennyire szüksége van. Hetente kétszer érkezik áru a városi elosztóhelyre, egy bérelt garázsba, a felesleget a rászorulók között osztották szét.

A GartenCoop fóliasátrai

A közösségi mezőgazdálkodás magyarországi elterjedését gátolja, hogy egyelőre nincs olyan franchise-rendszer vagy útmutató, amely lépésről lépésre bevezetné az érdeklődőket a közösségszervezés és a termelés folyamatába. A cikkünk elején említett budapesti Szatyor-közösség időnként tart képzéseket, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig tervezi, hogy a tapasztalatokat csokorba fogja. Mint Perényi Zsófia, a TVE munkatársa elmondta: mindezt a forráshiány hátráltatja, illetve az, hogy szavai szerint "nem könnyű egy sémára ráhúzni az egészet, hiszen mindegyik kezdeményezés egy kicsit eltérő, mások a szervezők és az adottságok - de éppen ettől szép a dolog".