Még májusban bízta meg a Magyar Villamos Művek Zrt. az Ernst & Young üzleti tanácsadó magyar cégét azzal, vizsgálja meg, lehet-e az áram árából forrást biztosítani a paksi atomerőmű egy vagy két új reaktorblokkjának felépítéséhez. A tanácsadói szerződés tárgya így szólt: "a beruházás részbeni fedezetét nyújtó speciális tarifaelem villamos energia árszerkezetbe történő beépíthetőségének vizsgálata".
Ez elvileg annyit tesz, hogy a villanyszámlát egy bizonyos összeggel megnövelnék, és az évek alatt így befolyó pénzt Paks II-re fordítaná a 100 százalékos állami tulajdonban levő MVM, illetve a beruházásra júliusban megalakított projektcég, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Hasonlóra most is van példa: a villanyszámlával együtt kifizetett szénfillérekből fizette a Vértesi Erőmű Zrt. a gazdaságtalan széntermelés fokozatos leépítését.
Az Ernst & Young elemzőinek arra is választ kellett adnia, hogy a "speciális tarifaelemre" milyen nemzetközi példák vannak, továbbá megvalósítható-e Magyarországon közgazdasági, energetikai és szabályozási szempontból. Az is kérdés volt, hogy összeegyeztethető-e a megoldás az Európai Uniónak az egy-egy cég állami támogatását tiltó versenyjogi szabályozásával.
A szerződést az Energiaklub hozta nyilvánosságra. A szakpolitikai intézet adatigénylési pert nyert az MVM-mel szemben, így több mint hetven MVM-es dokumentumot tett közzé a Paks II-t előkészítő, úgynevezett Lévai-projektből.
Nem tudni, az Ernst & Young mire jutott, mert az MVM csak a szerződéseket hozta nyilvánosságra, de magukat az elkészült tanulmányokat, elemzéseket nem. Az MVM arra hivatkozik, hogy olyan döntéselőkészítő iratokról van szó, amelyeket nem kötelező publikálni. Az Energiaklub erről augusztus 1-én kért állásfoglalást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. Döntés még nincs.
Még nem adott választ az [origo]-nak a szerződésről szóló kérdéseire az MVM kommunikációs igazgatósága. A Paks II projektcég indulását bejelentő Nagy Sándor vezérigazgató számos finanszírozási lehetőségről is beszélt csütörtökön, de a villanyszámlába beépített plusztarifa nem szerepelt köztük. Korábbi szakértői elemzések 1500-1800, de akár 3-4000 ezer milliárd forintra becsülték a paksi bővítés költségét.