Elvis guberálóból úriember lett

Korábban illegálisan kukázó romákból képeztek műanyaghulladék-gyűjtő segédmunkásokat Macedóniában. Ramadan és társai ezzel komoly terhet vesznek le lakosságról és az állami szelektív hulladékfeldolgozásról, sőt ha ők nem lennének, ellehetetlenülne az újrahasznosító iparág. 

Elvis elviszi a szemetet - hajdan Macedónia-szerte hírességnek számított az Elvis-dalokat utánzó Ramadan, aki a művészéletből kiöregedve hórukk-emberként húzott le évtizedeket, majd utána kukázásból próbált megélni. Fáradságos és veszélyes foglalatosság volt: naponta 15-20 kilométert kellett gyalogolni, míg összegyűlt elegendő műanyaghulladék, amit puszta kézzel túrtak ki a kukákból. Ráadásul, ha elcsípte valamelyik guberálót a rendőr, ötveneurós szabálysértési bírságot szabhatott ki rá.

A hulladékgyűjtő romák alapozták meg szelektív hulladékgyűjtő iparágot Macedóniában

Macedóniában körülbelül ötezer roma él műanyaghulladék-gyűjtésből. Ez jelenti számukra az egyetlen megélhetési forrást, de azzal is járt, hogy guberálás közben korábban gyakran keveredtek konfliktusba a lakossággal és a hatóságokkal. Ha már úgyis rendelkeznek helyismerettel és hulladékgyűjtő tudással, érdemes volna legalizálni a tevékenységüket, egyúttal oktatást, védőfelszerelést és a gyűjtéshez eszközöket adni nekik. Ez volt az alapötlete annak helyben kifejlesztett projekt, amelyet a Soros Hálózathoz tartozó Nyílt Társadalom Alapítvány dolgozott ki.

Skopjében, a főváros négy kerületében indult a szervezett műanyaghulladék-gyűjtés 2011 áprilisa és 2012 márciusa között. Első körben 350 romát képeztek ki a munkavégzésre, és ellátták őket a szükséges védőfelszerelésekkel is (munkaruha, védőkesztyű, gyűjtőeszközök). Közülük tizenöten motoros triciklivel végzik a gyűjtést, amihez vezetői engedélyt szereztek, és ennek birtokában járművet is kaptak. A jármű fenntartását a hulladékból befolyó jövedelemből fedezik.

Szemétgyűjtés Macedóniában

Ezután következett a lakosság felvilágosítása, amelyet nyolc roma fiatal végzett személyes megkereséssel és plakátok kihelyezésével. Összesen 1600 műanyaghulladék-gyűjtőt állítottak fel a kijelölt városrészekben nyolcvan társasházban, negyven családi házban, valamint húsz kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységben, amelyek rendszeres ürítését a kiképzett gyűjtőmunkások végezték. Az előzetes szelektálással a műanyaghulladék begyűjtése lényegesen kedvezőbb és egészségesebb körülmények között történhet.

A programba beválogatott közel kétszáz roma havonta mintegy húsz tonna műanyaghulladékot gyűjtött, amit aztán a körzeti hulladék-feldolgozó telepen adtak le készpénzért. A munkával tartós és kiszámítható megélhetést teremtettek családjaik számára. A programnak köszönhetően sokat változott a társadalmi megítélésük is. "Járom a házakat, ürítem a tárolókat, és úgy bánnak velem, mint egy úriemberrel. Nem kell többé kukáznom" - mondja Ramadan.

"A túlnyomórészt iskolázatlan romák nem versenyképesek a hagyományos munkaerőpiacon" - összegezte az [origo]-nak Zoran Dimov rendező. "A hulladékgyűjtő program kétszeres haszonnal járt: jövedelemhez juttatta résztvevőket, és ők tisztábbá tették a környezetet. Immár nem bűnözők, akik illegális úton szerzik a hulladékot, hanem rendes állással rendelkező családfenntartók, akiket elismer a társadalom. A forgatás során magam is meggyőződtem arról, milyen elkötelezetté váltak a munkájuk iránt, amelyet megbízhatóan és precízen végeztek." Dimov The Recyclator (Az újrahasznosító) című dokumentumfilmje 2012 júniusában elnyerte a kassai Arany Koldus dokumentumfilmes fesztivál helyi televízióknak kiírt díját.