Néma gyilkossá válnak a német szénerőművek

Európában olcsóbb a szén, mint a földgáz, és mindig hozzáférhető, ellentétben az ingadozó kapacitású zöldenergiával. Németországnak nagyon kellenek a szénerőművek az atomenergia kiváltására. A légszennyezés azonban nem ismer határokat, és egész Európát sújtja.

Európában évente 22 300 idő előtti halálesetet okoz a kontinens háromszáz legnagyobb szénerőműve a légszennyezéssel. A különféle légzőszervi betegségek miatt kiesett munkaerő eurómilliárdokkal károsítja meg a vállalatokat és kormányokat – olvasható a Stuttgarti Egyetem tanulmányában. A halálozások száma még 2700-zal nőhet, amennyiben megépül legalább ötven (de akár hetven) európai szénerőmű, mint ahogy a beruházási tervekben szerepel, teszik hozzá a német kutatók.

Ez a háromszáz erőmű az Európai Unió áramtermelésének egynegyedét szolgáltatja, ugyanakkor a kén-dioxid keltette légszennyezés 70 százalékáért, illetve a kibocsátott nitrogén-oxid 40 százalékáért felelős az unió területén. A német kutatás szerint 2009 óta minden évben egyre több szenet égetnek el az erőművek.

A Scholveni Erőmű hűtőtornyai Gelsekirchenben, Németországban Forrás: AFP/J-C.&D. Pratt

Pedig a Világbank továbbra is a földgáz alkalmazását ajánlja, mert annak feleakkora a szén-dioxid-lábnyoma, mint a kőszéné. Továbbá bejelentette, hogy mérlegelni fogja a szénerőmű-építésre beadott kérelmeket, és csakis abban az esetben ad ilyenre hitelt, ha más forrásból nem megoldható az energiaellátás.

De ezt az ajánlást mintha senki sem hallaná meg: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2017-re megfordulhat az eddigi arány, és a világ inkább szénből fogja fedezni az energiaigényét, mintsem kőolajból. Négy év múlva 1,2 milliárd tonnával több szenet fogunk elégetni, mint ma – mondja Maria van der Hoeven IEA-igazgató. Ez a mennyiség megegyezik azzal, mint amennyit évente használ fel Oroszország és az Egyesült Államok együtt.

A pénzügyi szempontok legyőzik az egészségügyieket

A szénből gyorsan és olcsón kinyerhető energia óriási hajtóerőt jelent: a világ 59 országában 1199 új szénerőmű építése van tervben a World Resources Institute kutatóintézet jelentése szerint. És a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.

Magyarország hiába tervez csupán egy új szénerőművet, a közelében egymás után épülnek majd fel hasonló létesítmények: Ukrajna 14 szénerőművet szeretne, Románia nyolcat, Bosznia-Hercegovina szintén nyolcat, Horvátország egyet, Szerbia négyet, Lengyelország tizenhármat, a Cseh Köztársaság négyet, míg Németország tízet. (A szénerőművek egészségügyi hatásairól itt talál interaktív térképet.)

A zöldenergia nem képes pótolni az atomot,
legalábbis így nem

Németországban már az áramigény szinte egynegyedét fedezik napelemekkel és szélturbinákkal, a zöldenergia aránya 2012-ben elérte a 23 százalékot. Az ország az utóbbi öt évben óriási energiaexportőrré vált, dacára annak, hogy nyolc atomerőművet is bezárt a fukusimai atomerőmű katasztrófája után.

A Vattenfall Europe AG szénerőműve Jaenschwaldéban Forrás: AFP/Patrick Pleul

2012-ben a németek 43,8 terawattóra elektromos energiát importáltak, ezzel szemben a főleg Hollandiába, Ausztriába és Svájcba irányuló áramexportjuk elérte a 66,6 terawattórát. A különbözet 1,4 milliárd eurót hozott Németországnak. (Egy terawattóra egyenlő egymilliárd kilowattórával.)

Igen ám, de ennek zöme kényszerexport: nyári napokon délidőben óriási fölösleg keletkezik napenergiából, és olykor szélenergiából is, amit a németek szó szerint átnyomnak a határon, hogy az adott pillanatban ne terheljék túl a hazai hálózatot. A szén- és gázerőművek ennél kevésbé rugalmasak, nem lehet őket naponta be- és kikapcsolni, a téli hónapokban ráadásul elengedhetetlenek az energiaigény egyenletes fedezéséhez.

Vagyis az atomenergiát csakis úgy lehet kiváltani, ha mind a zöld, mind a fosszilis eredetű termelést felpörgetik. Ez utóbbinak viszont az az ára, hogy több üvegházgázt bocsátanak ki, és szennyezik a levegőt.

A német kormány úgy ösztönzi a zöldenergia elterjesztését, hogy húsz évre fix felvásárlási árat hirdetett a megújuló forrásból származó, a hálózatra visszatáplált energiára. Csakhogy ez a fix ár nincs tekintettel az ingadozó termelésre, vagyis arra, hogy a zöldenergiában szegény hónapokban a fosszilis erőművek veszik át a termelést, amelyek közül a földgázas költségesebben üzemel, mint a szénerőmű, mert a gáz drágább, mint a szén.

A német fogyasztóvédők szerint a beszerzési árak közötti különbözetet az áramszolgáltatók tovább fogják hárítani a lakosságra. A folyamat szintén a „gazdaságos” szénerőművek felértékelődése irányába mutat.

A Nemzetközi Energiaügynökség korábban még aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Németország a nyolc atomerőmű bezárása után bejelentette, a többi kilencet is leállítja 2022-ig. Az IEA úgy vélte, hogy ezzel a lépéssel a németek egész Európában felhajtják az áram árát. Az ügynökségnél azonban teljes pálfordulás tapasztalható, most már biztosítottnak látja a német energiaellátást legalább 2015-ig, írta a Spiegel Online magazin május végén. Az álláspont változásában közrejátszhat az új szénerőművek terve.

Veszélyesebbek a szénerőművek, mint a közutak

A fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével okozott légszennyezés 2010-ben világszerte 1,4 millió életet követelt. Ha folytatódik a jelenlegi trend, 2030-ra már 2,1 millió haláleset róható föl a terhére, olvasható a spanyol DARA független humanitárius szervezet klímakockázati tanulmányában. 2050-re a légszennyezés lesz a vezető halálok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2012-es jelentése szerint.

Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban már ma többen halnak meg szénerőművek légszennyezése miatt, mint közúti balesetben, állapították meg a Stuttgarti Egyetem kutatói.

Németországban és az Egyesült Királyságban az arány még nem fordult át. De tartani lehet a bekövetkezésétől, mivel az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Litvánia és Málta mellett épp az előbbi két országban emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás 2012-ben. Az unió teljes kibocsátásának hetven százaléka alig hat országból ered: Németországból (728 millió tonna), az Egyesült Királyságból (472 millió tonna), Olaszországból (366 millió tonna), Franciaországból (332 millió tonna), Lengyelországból (297 millió tonna) és Spanyolországból (258 millió tonna).

(Köszönet Thomas Hoffmannak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.)