Külön kincskereső csapatot hozott létre a brit Veolia Environmental Services közterület-fenntartó cég, mert elemzésük szerint nemes- és ritkaföldfémeket lehet kinyerni az utcai porból. A cég mérnökei már két éve foglalkoznak a por újrahasznosításával. A Veolia műszaki igazgatója, Richard Kirkman szerint csak platinából másfél tonnát lehet kinyerni évente. A nemesfém az egyik legritkább elem a Földön, nagyon ellenálló kémiailag. Az ékszerészek ezüst helyett használják, de nagy az igény rá az elektronikai iparban is.
Az utca porában nagyjából olyan arányban fordulnak elő a nemesfémek, mint az ércben, így a művelet hasonló haszonnal kecsegtet, mint a hagyományos bányászat - magyarázta Kirkman. A platina mellett 1300 kiló palládiumot és 800 kiló ródiumot hasznosítanának újra.
Az ezüstös fényű palládiumot katalizátorokban használják, mert olcsóbb, mint a platina, de a kísérleti hidrogénmeghajtású autók tüzelőanyag-cellájához is szükséges. A vállalat öt kilogrammot nyert ki a porból két év alatt, e mennyiség értéke körülbelül 26 millió forint. A ródiumra is nagyobb a kereslet, mint amennyit a hagyományos bányászat termelni tud, 2008-ban már több mint kétmillió forintra ugrott fel egy uncia ródium ára. A könnyű platinafémet katalizátorként használják a salétromsavgyártásban, de csillagászati tükröket is vonnak be vele.
A cég a "sok kicsi sokra megy" és a "semmi sem szemét" elv szerint hasznosítja újra azt a 165 ezer tonna port, amit gépeik negyven nagy-britanniai városból egy év alatt összesepernek. A port eddig egyszerűen a szemétlerakókba szállították, vagy jobb esetben a szerves komposztba került, de júliustól egy közép-angliai kisvárosban, Ling Hallban létesített üzemben dolgozzák fel.
A szemétből előbb kiszűrik a műanyag, az üveg- és a fémpalackokat, a papírhulladékot, majd a levelek, ágak kirostálása következik. Az előbbieket hagyományos módon újrahasznosítják, az utóbbiakat komposztálják. A maradék port ezután tovább szűrik, vegyszerekkel mossák, majd hulladékhő felhasználásával katalizálják és szárítják.
A cég további két, fémrecikláló üzemet nyit Nagy-Britanniában a következő öt évben, a beruházás összesen egymilliárd angol fontra (354 milliárd forint) rúg. Mindez azért éri meg, mert egy uncia platina körülbelül 355 ezer forintot ér, a ródium unciája 293 ezer, a palládiumé 146 ezer forint. Az utóbbi fémet nagy mennyiségben Oroszországban és Dél-Afrikában bányásszák, de Moszkva államtitokként kezeli, hogy mekkora tartalékokkal rendelkezik, így egyszerűen nem lehet tudni, hány évre elegendők a készletek (egy uncia 31,103 gramm).
A nemesfémek mikroszkopikus szemcséi az autók katalizátorából kerülnek a levegőbe. A Veolia már sikeresen nyert ki palládiumot szennyvízből és zagyból, majd a katalizátorokat gyártó cégeknek adta el a nyersanyagot. "Innen jött az ötlet, hogy próbáljuk meg kiszűrni a fémet abból a finom porból, ami az autók kipufogójából származik" - magyarázta Richard Kirkman.
A Budapesti Közterület-fenntartó Vállalatnak nincs adata arról, hogy milyen értékes anyagokat rejthet a por, ilyen elemzést nem végeztek - közölte a cég az Origo érdeklődésére. Magyarországon eddig egy elemzést végeztek a kipufogógázok platina-, palládium- és ródiumkoncentrációjáról. A vizsgálatot a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) végezte a Bálint Analitika Kft. akkreditált laboratóriumának bevonásával.
"Egy szokványos benzinüzemű, többfunkciós, úgynevezett háromutas katalizátorral felszerelt személygépkocsi motorját vizsgáltuk meg. Az eredmények szerint a kipufogógázok katalizátor után mért nemesfémtartalma nem volt egyértelműen magasabb a katalizátor előtt mért értékeknél, gyakorlatilag a kimutathatósági határ közelében, az atomnyi koncentrációk szintjén mozgott" - mondta dr. Merétei Tamás, a KTI tudományos főmunkatársa az Origónak.
Ezek alapján az intézet kutatói arra következtetnek, hogy érdemben nem fog nőni a nemesfémek koncentrációja az ülepedő porban a kalatizátortechnológia elterjedésével párhuzamosan.
Merétei Tamás elemzése szerint itthon nem érdemes próbálkozni a Veolia-féle fémgyűjtéssel. Ennek az az oka, hogy egy katalizátor átlagosan mindössze 0,5-1,5 grammnyit tartalmaz a három nemesfémből. Ha ezt felszorozzuk a hazai katalizátoros autók számával, akkor összesen 500-3000 kiló fémről van szó. Átfogó vizsgálat viszont nem készült arról, hogy a hazai városi porban mennyi a nemesfém, és az sem mindegy, hogy hol és mikor veszünk mintát belőle.
A katalizátorok újrahasznosítása jövedelmező üzlet, de csak miután leszerelik az autóról - mondta a szakértő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a platina, a palládium és a ródium szinterizálódik azon a nemesfémeket hordozó felületnövelő rétegen (ez a katalizátor hatásfokának növelésére használatos), így egyáltalán nem tud távozni a kipufogón. Emiatt megéri felvásárolni az elöregedett katalizátorokat.
A londoni utcák porából elvileg aranyat és ezüstöt is ki lehet nyerni, ahogy apró szemcséi leválnak az ékszerekről, ruhákról, cipőkről, ám a Veoliának nincs adata arról, hogy milyen mennyiségben. A brit fővárosban a Hatton Gardenben találtak apró aranyrögöket; a városrészben több tucat ékszerész dolgozik.
A városi nemesfémgyűjtés divatja az indiai Mumbaiból indult, ahol az aranyművesek műhelyei környékén kezdték módszeresen összeseperni a port. A New York-i Raffi Stepanian pedig - aki városi aranymosónak vallja magát - azt állítja, hetente 800 dollárnyi arany-, gyémánt és rubintszemcsét képes összegyűjteni a metropolisz ékszerésznegyedéből, zsákmánya az arany- és ékszerkereskedők ruhájáról szóródik szét az utcán.