2056-ban jön a klímafordulat Budapesten

Előbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetővé válni a klímaváltozás. Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghűvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.

Az elmúlt napokban 3–4 Celsius-fokkal volt melegebb Magyarországon az október közepén szokásosnál (az 1971 és 2000 közötti időszakot tekintve). A Hawaii Egyetem klímakutatói ezt az egyszerű összehasonlítást alkalmazták annak megállapítására, hogy a világ nagyobb városaiban mikor változik meg gyökeresen a klíma a felmelegedés miatt. Onnantól kezdve nem lesz érdemes a régi hőmérsékleti adatokra hivatkozni, el kell felejteni a korábbi éghajlatot.

A trópusok a legérzékenyebbek

Ezt nevezik éghajlati fordulópontnak a klímakutatók. Mikor történik meg ez egy bizonyos helyen, illetve az egész Földön? Camilo Mora és munkatársai elemzésében az a leginkább nyugtalanító, hogy a fordulópont még ebben az évtizedben bekövetkezhet egyes trópusi városokban, de a rosszabbik forgatókönyv szerint ezt Budapesten is megtapasztalhatjuk 2050 és 2060 között. (Moráék tanulmányát a Nature közölte.)

Kattintson a grafikára a nagyobb méretért!

A számítások szerint leghamarabb, 2020-ban az indonéziai kikötővárosban, Manokwariban érkezünk el a fordulóponthoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezután már a leghidegebb évek is melegebbek lesznek bármely, 1860 és 2005 közötti esztendőnél. Szintén gyors változás vár a Karib-tenger szigetvilágára. Kingstonban, Jamaica fővárosában például 2023 a fordulópont éve, a guineai Malabóban 2024, a maldív-szigeteki Maléban pedig 2025.

A trópusokon alig van különbség az esős és a száraz évszakok között. Emiatt már az is nagy változásokat okoz, ha az átlaghőmérséklet egy kicsit is megnő. Gyakrabban következnek be szélsőséges időjárási események, rombolva az ökoszisztémát, és ezzel szoros összefüggésben a lakosság megélhetési esélyeit. Számos szegény trópusi ország keveset tehet az alkalmazkodás érdekében, ám nekik is olyan fenyegetésre kell felkészülniük, amely a fejlett országokban indult iparosodás következménye.

„Hamarosan a korábbi extrém időjárás számít normálisnak” – mondja Camilo Mora kutatásvezető. Az éghajlati fordulópontok a 21. század harmincas-ötvenes-hatvanas éveiben következnek be a magasabb földrajzi szélességeken fekvő országokban. Magyarország (és a Kárpát-medence) viszonylag szerencsés helyen fekszik, nálunk 2056-ban következhet be a változás a kedvezőtlenebb folyamatokat előrevetítő forgatókönyv szerint.

A nyaraink még melegebbek lesznek a 21. század vége felé (strandolók a Margit-szigeten) Fotó: Hirling Bálint - Origo

2047

Belgrádban és Bukarestben 2054-ben, Pozsonyban 2055-ben, Prágában 2056-ban jöhet el az éghajlati fordulópont. (270 nagyváros adatsora itt elérhető, a teljes adatbázis pedig itt tölthető le.)

Athénban 2041-ben, Rómában 2044-ben, New Yorkban és Washingtonban 2047-ben, Los Angelesben 2048-ban, San Franciscóban 2049-ben következhet be az éghajlati fordulópont. A legkésőbbi időpontig az alaszkai Anchorage-ban tartana ki a jól megszokott klíma, ott 2071-ben történne meg a fordulat. Az egész Földre vetítve pedig 2047 a fordulópont.

Magyarországra a klímaváltozás forróbb nyarakat – és ami kevésbé nyilvánvaló – melegebb tavaszokat és őszöket hoz a 21. század végén. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál végzett klímamodell-számítások alapján átlagosan 3-4 fokkal lennének melegebbek az éveink, de a rosszabb verzió szerint 8-9 fokkal nőne az átlaghőmérséklet. A mostanihoz képest plusz 30 napon át kellene hőségriadót kiadni, és hőség lehet tavasszal és ősszel is. Az időjárás szárazabb, mediterrán jellegű lesz a számítások szerint. Több modellszámítás is arra az eredményre jutott, hogy a Kárpát-medence az átlagnál érzékenyebb a klímaváltozásra.

...vagy 2069

A tanulmány készítői szerint még bőven van lehetőség a klímaváltozás ütemének lassítására. Mora és munkatársai harminckilenc klímamodell összegzett eredményeit használták fel, és alapvetően két forgatókönyvet vázoltak fel. Az első a „minden megy a régiben” változat, ennek következményeit mutattuk be az első térképen. Eszerint 2100-ra a legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációja eléri a 936 ppm-et (a mértékegység azt jelzi, hogy egymillió légrészecske közül 936 a CO₂; jelenleg 400 ppm-nél járunk).

Kattintson a grafikára a nagyobb méretért!

Ezen a második térképen az optimistább forgatókönyv látható, amely szerint sikerül érdemben korlátozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, így 2100-ban megállunk az 538 ppm-nél. A szén-dioxid-korlátozás egyértelmű haszonnal jár, bár a hatása inkább a magasabb földrajzi szélességeken érvényesül.

Ha megvalósulna a korlátozás, akkor Athénban húsz, Rómában huszonkét, Budapesten pedig huszonkilenc évvel később érkeznénk el a fordulóponthoz, az egész Földre számítva 2047 helyett 2069 lenne a fordulat éve. Kingstonban viszont csak öt évet nyernének mindezzel - ez pedig jól mutatja, hogy a klímaváltozás már most zajlik.

Ahol már megtörtént a fordulat

A kutatócsoport a párolgásra, a csapadékra és az óceán felszíni vizeinek hőmérsékletére, illetve sav-bázis egyensúlyára (pH-értékére) vonatkoztatva is kiszámolta, mikor haladják meg a jövőben várható szintek a múltbeli átlagokat. A pH-érték terén már végbe is ment a fordulat, vagyis a világtenger már savasabb, mint a rendszeres megfigyelések óta bármikor. Ennek az az oka, hogy a felszíni víz sav-bázis egyensúlya normális esetben csak kismértékben változik, most viszont az óceán nagy mennyiségben nyeli el a szén-dioxidot, ami savas kémhatásúvá teszi a vizet.