Mikor állunk le végre a szemeteléssel?

Magyarországon kéthavonta, az Egyesült Államokban havonta dob ki 60-80 kiló szemetet egy ember. A környezetszennyező anyagok közül a szilárd hulladékot termeljük a leggyorsabb ütemben, és ha minden így marad, a folyamat nem áll le a 22. században sem.

A romlott tojástól a sörösdobozon át a reklámújságig és a műanyagpalackig kéthavonta dobunk ki a testsúlyunknak megfelelő szemetet Magyarországon. Évente és fejenként 382-470 kilóra rúg ez a mennyiség, attól függően, hogy a különböző statisztikák mit számolnak az úgynevezett települési szilárd hulladék körébe. Jókora mennyiségről van szó, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az USA-ban egy állampolgár kétszer ennyi szemetet termel.

A hulladékhalom nagyságáról kevés fogalmunk van, hála a szemétgyűjtő rendszereknek és az újrahasznosításnak, de érdemes tudni, hogy a szemét nagyobb része még mindig a lerakóba vagy az égetőműbe kerül Magyarországon. Világszerte pedig a szemét mennyisége nő a leggyorsabban az összes környezetszennyező anyag közül, beszámítva még az üvegházhatású gázokat is.

Európai szeméttelep (Oroszország) Forrás: AFP/Mikhail Mordasov

Főleg a városlakók sara

Ahogy a 20. század folyamán a gyorsan növő népesség egyre nagyobb része költözött a városokba, a szemét mennyisége a tízszeresére nőtt. 2025-re ismét megduplázódik a hulladék mennyisége Daniel Hoornweg, Perinaz Bhada-Tata és Chris Kennedy a Világbanknál megjelent elemzése szerint, amelyet a Nature kérésére foglaltak össze.

1900-ban a világ népességének 13 százaléka, azaz 220 millió ember élt városokban. A szerzőtrió számításai szerint ők valamivel kevesebb mint 300 ezer tonna szemetet termeltek naponta, amelynek a túlnyomó része ételmaradék, csomagolás, hamu és törött, elromlott háztartási eszközök voltak. 2000-re már a népesség 49 százaléka volt városlakó, naponta több mint 3 millió tonna szemetet állítva elő. 2025-ben már napi 6 millió tonna szilárd hulladékkal számolhatunk; az ekkora mennyiség elszállításához szükséges szemetesautók sora elérné az ötezer kilométert.

A legtöbb szemetet a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban termelik (a szervezetnek Magyarország is tagja 1996-tól). A világ gazdagabbik részén jelenleg 1,75 millió tonna szemét keletkezik naponta. A mennyiség 2050-ig nő a városlakók számának növekedésével párhuzamosan, majd lassan csökkenni kezd, ahogy az anyagtudomány és a gyártástechnológiák fejlődésével a termékeket kevesebb alapanyagból állítják elő.

Három, 2100-ig szóló modellszámítás a szemétről. Az első forgatókönyv (szürke vonal) szerint a hétmilliárd fős lakosság 90%-a városlakó, teljesültek az ENSZ fejlesztési célkitűzései, csökkent a szénhidrogének felhasználása, a lakosság környezettudatosabb, tehát egy szintre áll be a szeméttermelés.
A „minden marad a régiben” forgatókönyv szerint (kék vonal) 2100-ban a 9,5 milliárd fő 80%-a él városban, és több a szemét.
A harmadik szerint (piros vonal) 13,5 milliárd főre nő az emberiség, 70% él városokban, és sok országban gyorsan nő a népesség, tehát még több szemetet termelünk (forrás: Nature vol. 502, no. 7473) Forrás: Nature

Forrás: Nature

Látszik már a vége?

A környezet szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy mikor tetőzik a szemét. Ez leginkább az életminőség alakulásától és a városi lakosság számától függ. Az előbbi azért fontos szempont, mert a gazdag társadalmakban inkább odafigyelnek a szemétre, a másik azért, mert a vidéken élők csak félannyi szemetet termelnek (sőt csak negyedannyit, ha azt is beszámítjuk, hogy a városban lakók általában gazdagabbak).

Az OECD-országokban már most divatos az ökotudatosság és az újrahasznosítás (utóbbiról szigorú előírásokat is magukra vállaltak az Európai Unió tagállamai). Ezeket az erőfeszítéseket azonban a kelet-ázsiai és legfőképpen kínai szeméthegyek ellensúlyozzák. Kínában 2005-ben napi 520 ezer tonna hulladék keletkezett, ami 1,4 millió tonnára nő 2025-re. 2025 után főleg Indiában, 2050 körül leginkább Afrika szubszaharai térségében fog nőni a települési szilárd hulladék mennyisége a szerzők számításai szerint.

Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, még a 22. század folyamán egyre több lesz a hulladék. A tetőzés az OECD-országokban 2050 körül, az ázsiai-csendes-óceáni országokban 2075 körül következik be Hoornweg, Bhada-Tata és Kennedy számításai szerint, a szubszaharai Afrika gyorsan bővülő városaiban viszont még ekkor is évről évre több szemetet termelnek majd. Ebből az következik, hogy leginkább az afrikai urbanizáció határozza meg, hogy mikor kezdünk majd egyre kevesebbet szemetelni.

Azért Európában is van még mit tenni, hiszen nagyon is jellemző, hogy viszonylagos bőségben élve jóval többet vásárolunk, több csomagolást használunk és jóval több szemét marad utánunk nagyszüleinkhez-dédszüleinkhez képest.

Szeméttelep Kelet-Ázsiában (Fülöp-szigetek) Forrás: AFP/Noel Celis