Az utcai, éttermi, vagy bevásárlóközpontokba telepített vécék örökös gondjára jelenthet jó megoldást egy baktérium kínai szakemberek szerint. Mit lehet elérni a lactobacillus baktériumnemzetség kiválasztott tagjával? A bűz 75 százaléka megszűnik, a fennmaradó szagokat pedig elnyomja a környezet természetes illata – számolt be a kínai tudományos akadémia eredményéről a South China Morning Post napilap.
A kísérletekben használt baktérium ugyanahhoz a nemzetséghez tartozik, amelynek több tagját a joghurtok, sajtok, sörök és csokoládék készítéséhez használja az élelmiszeripar. A szóban forgó baktérium tejsavat bocsát ki, amivel megakadályozza a szagokat kibocsátó baktériumok fejlődését.
A kutatók szerint a szükséges anyag folyadék és por formájában egyaránt előállítható, továbbá olcsó. Egy félliternyi körülbelül 20 jüanba, vagyis alig több mint 700 forintba kerülne. Ezzel a mennyiséggel több vécét is lehetne kezelni. A baktérium egyébként is gyorsan szaporodik. A kutatási eredményeket tanulmányban foglalták össze, amelyeket az akadémia Szagtalan vécé címmel közölt azzal a kísérőszöveggel, hogy a technológiával megoldást kínálnak az ország egyik „sürgős kezelésre szoruló problémájára”.
A szecsuani látványosságokat felkereső turisták lesznek az új eljárás első haszonélvezői – mondta a kísérletről Jan Cse-jing bakteriológus, az akadémia csengtui biológiai intézetének vezető kutatója, a projekt irányítója.
Kína fejletlen térségeiben nincsenek vízöblítéses vécék, és hónapokig vagy évekig is bennük marad a hulladék. Ennek kezelésére a nitrogénhasznosító élesztő és egy kellemes aromát kibocsátó baktérium keverékét ajánlják, ami szintén több éves kísérletsorozat eredménye.
A kutatók ehhez az ember és a sertés emésztőrendszerének baktériumflóráját tanulmányozták, és több mint száz szóba jöhető baktériumot tanulmányoztak valós körülmények között. Jan Cse-jing szerint a keverék mindenütt alkalmazható, ahol kellemetlenül szagos organikus hulladékot kell semlegesíteni, például állattartó telepeken vagy kommunális hulladéklerakókban. A kutatócsoport egy kuangcsoui (Kanton tartomány) szeméttelepet választott ki kísérleti helyszínként.