Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A májusi hírekkel ellentétben kevésbé valószínű, hogy lecsap az idén az időjárás négyszáz kilós gorillája, az El Nino. Ez az a nagyléptékű időjárási jelenség (távkapcsolat), amelynek következményei többé-kevésbé mindenütt érezhetők a Földön.
Ha beáll az El Nino, akkor karácsony tájékán szokatlanul meleg víz mossa Dél-Amerika partját Perunál és Ecuadornál (a karácsony környéki időpont miatt nevezték el a jelenséget a gyermek Jézusról). A Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének változásával módosulnak a tengeráramlatok, befolyásolva a légnyomást – a jelenség így hat ki a bolygó időjárási rendszerére. Dél-Amerika nyugati részén például áprilistól októberig meleg és nagyon esős időt hoz, Kaliforniában pedig december-februárban lesz jóval több a csapadék a szokásosnál.
Az USA délnyugati részén három éve szárazság van. A helyzet Kaliforniában a legsúlyosabb; a szövetségi állam területének 60 százalékán van a legnagyobb szárazság (ez rekord az amerikai meteorológia és hidrológia történetében).
A délnyugatot ivó- és öntözővízzel ellátó tározó, a Mead-tó szintje a kritikus szinten van még egy gyenge El Ninónak is örülnének a katasztrofális szárazság miatt, büntetést fizet az, aki pazarolja a vizet. Szeptember közepén 42 Celsius-fokos hőséget mértek, rendszeresek az erdőtüzek. Az állam történetében először hoztak törvényt a talajvíz felhasználásának szabályozásáról, a kormányzó pénzalapot létesített a vízhiányban szenvedő háztartások ivóvízellátására. Több közép-kaliforniai szegény kisvárosban csak palackozott vizet lehet inni, miután a kutak kiszáradtak. A mezőgazdaság terméskiesés miatti idei veszteségét jelenleg 800 millió dollárra becsülik.
Az enyhülést hozó El Ninónak rendszerint az a jele, hogy a Csendes-óceánon Ausztráliától nem Indonézia, hanem kivételesen a dél-amerikai partok felé áramlik a meleg víz. Ezt a jelenséget hívják Kelvin-hullámoknak az óceánkutatók. Most a NASA és az ESA közös óceánfelszín-mérő műholdjával, a Jason-2-vel ilyen hullámokat figyeltek meg az óceán egyenlítői részén. A meleg víz szeptember végén-október elején éri el az ecuadori partokat.
Februártól május végéig már több ízben figyeltek meg Kelvin-hullámokat a Csendes-óceánon. A mérések arra utaltak, hogy 2014-2015-ben jelentős El Nino fog bekövetkezni. Ám az óceán vize mégsem melegedett a várt mértékben Dél-Amerika partjainál.
„Február óta hol nőtt, hol fogyatkozott az esély az El Nino kialakulására” – mondja Bill Patzert, a NASA Sugárhajtás Laboratórium (JPL) klímakutatója. „Mivel már lassan a szezon végén járunk, maximum egy gyenge-közepes jelenségre számíthatunk. A szárazság sújtotta amerikai Nyugat számára halványul a remény, hogy elerednek a rég várt áztató esők.”
Noha El Nino jelenség a kétezres években négyszer is bekövetkezett (2002-2003-ban, 2004-2005-ben, 2006-2007-ben és 2009-2010-ben), erős El Nino 1997-1998 óta nem fordult elő.
Akkor Kaliforniában olyan meleg és csapadékos tél következett be, mint amilyenre nem volt példa a 19. század vége óta. Peruban és Mexikóban ugyanakkor árvizek voltak, Indonéziát szárazság sújtotta, Malajziában és Mongóliában pedig megdőltek minden idők országos melegrekordjai. A jelentős El Nino miatt a Föld éves átlaghőmérséklete abban az időszakban több mint 0,6 Celsius-fokkal magasabban alakult, mint az 1950 és 2012 között számított éves átlag.
