Jelenleg tíz, 2016-ban viszont valószínűleg már ötven USA tagállamban kerül egyensúlyba a környezetbarát, napelemekkel előállított és a hálózati áram ára a Deutsche Bank iparági elemzése szerint. Ez – ha valóban bekövetkezik – gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte az egész Egyesült Államokban versenyképesek lesznek a napelemek a hagyományos erőművekkel.
A beépített napelemes kapacitás exponenciálisan nő az USA-ban. Míg 2008-ban nagyjából 1 gigawattról beszélhettünk, 2013-ban már 11,8 GW-ra nőtt a kapacitás. A bank elemzői 2015-re 30,9 GW, míg 2016-ra 46,8 GW kapacitást vetítenek előre. Eszerint nyolc év alatt nagyjából negyvenhétszeres lenne a növekedés, ami nagyon sok – bár érdemes tudni azt is, hogy USA összes erőművének nyári/téli kapacitása 1063/1104 GW volt 2012-ben.
A tanulmány szerint nagyjából fele-fele arányban lakó- és kereskedelmi épületekre. Emellett az áramszolgáltatói szintű kapacitás is bővülni fog a következő két év során, magyarán napelemfarmok épülnek, bővülnek, illetve az energiacégek bérbe veszik a házak, raktárépületek, katonai létesítmények stb. tetőfelületét napelemek felszerelésére.
A napenergia előtt fényes jövő áll a Treehugger környezetvédelmi hírblogon megjelent összeállítás szerint. Michael Graham Richard ezt egy friss kutatásra alapozva állítja. Az USA Nemzeti Megújulóenergia Laboratórium (NREL) és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai azt hasonlították össze, hogy 2010-ben az iparági elemzők milyen árakat jósoltak a napenergiás áramszolgáltatásra, és valójában hogyan alakult a piac.
Mint kiderült, az elemzők négy éves távlatban 59 százalékkal felülbecsülték a napenergia árát. A háztartási vagy kiserőművi méretű napelemes rendszerek ára 2012 és 2013 között 12-15 százalékkal csökkent az USA-ban. Helyszíntől és piaci helyzettől függően további 3-12 százalékos csökkenés várható 2014 végére. Ha erőművi méretű, tehát legalább 5 megawattos rendszerről beszélünk, egy watt kapacitás beépítése 1,8 dollárba kerül.
Azért, mert lényegében nem energiahordozóról, hanem technológiáról van szó – mondja Tom Randall, a Bloomberg gazdasági hírszolgáltató elemzője. Ahogy a technológia egyre hatékonyabbá válik, az árak csökkenni kezdenek. A Bloomberg New Energy Finance számítása szerint 1977-ben wattonként még 76,67 dollárba került egy szilícium napelemcella ára. Az ár 1987-ben zuhant először 10 dollárra, majd 2000-ben 6-6,5 dollárra, hogy 2013-ban 0,74 dollárra csökkenjen.
Tény, hogy fokozhatjuk a belsőégésű motorok és a szénerőművek berendezéseinek (például a gőzturbinának) a hatékonyságát, ám több mint egy évszázados fejlődés után nem valószínű többszörös hatékonyságnövelés, és évtizedes távlatban a ma újdonságnak számító nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyek (a palagázmezők) is kimerülhetnek.
Az is tény viszont, hogy a napenergia integrálása nem könnyű a hagyományos, teljes országokat-régiókat kiszolgáló, nagy erőművekre optimalizált elosztóhálózatba. Ha viszont a napenergia valóban szinte az egész USA-ban megfizethető alternatívává válik, és sok tagállamban építenek új kapacitásokat, az éppen a három alhálózatból álló rendszer kiegyensúlyozásában segít – hiszen kevéssé valószínű, hogy napközben egyszerre legyen felhős-esős idő mondjuk Kaliforniában és Washingtonban, Floridában és Maine-ben.