Ha március 20-án tiszta lesz az ég, akkor mintegy 35 ezer megawatt napenergia, vagyis majdnem 80 közepes, hagyományos termelőegységnek megfelelő mennyiség tűnik el fokozatosan Európa elektromos rendszeréből, majd lassan újra visszatér. Mindez abban a két órában történik, amikor a kontinens lakóinak munkanapja elindul.
A jelenség gyorsabban és nagyobb területen zajlik, mint a megszokott természeti folyamatok, köztük a napkelte-napnyugta vagy a nagy területeket beborító felhősödés. Ha nagy területen felhős lesz az ég, az tompítja a hatást.
Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők számára példa nélküli kihívást jelent az esemény. Napfogyatkozások korábban is voltak, ám ahogy nő a napelemes energiatermelő (fotovoltaikus) egységek száma, a megfelelő óvintézkedések nélkül a véletlen események áramellátásra gyakorolt kockázata jelentőssé válhat – mutatta ki a európai elektromos átvitelirendszer-üzemeltetők hálózata (ENTSOE-E) decemberi tanulmánya. Lehetséges, hogy más energiaforrásból kell kiegyenlíteni az esetleges ingadozást, mert az áramhálózaton minden percben egyensúlyban kell lennie a termelésnek és a fogyasztásnak.
Az európai üzemeltetők közötti koordináció döntő szerepet kap majd az esetleges áramellátási problémák kezelésében, és a probléma nagysága jól mutatja az együttműködés további javításának szükségességét, hiszen jelenleg a napelemek az európai áramellátás nagyjából 3 százalékát adjék, és ez az arány várhatóan növekszik majd.
Az ENTSOE-E portálján a napfogyatkozás hatásait elemző tanulmány mellett a gyakori kérdések és válaszok listáját is közzétették, ebben elmagyarázzák többek közt azt is, miért más a napfogyatkozás az energiaellátás szempontjából, mint a szokásos naplemente-napfelkelte. Március 20-áig a honlapon további híreket közölnek az égi jelenség energiahatásairól.