A tengeri tápláléklánc összeomlását jósolják a szakemberek

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok "kifehéredésével" azaz pusztulásával jár együtt

Az emelkedő szén-dioxid kibocsátás könnyen szétrombolhatja a táplálékláncot a világ óceánjaiban, erre jutott egy új kutatás.

A klímaváltozás tengeri élőlényekre gyakorolt hatását kutató első globális vizsgálat nem fest túl kedvező képet a jövőre nézve.

Az ausztrál Adelaide-i Egyetem tengerbiológusai arra számítanak, hogy az óceánok savasodása miatt a tengeri élővilág biológiai sokfélesége, és ezzel együtt a kulcsfajok száma csökken, a kedvezőtlen jelenség pedig lerombolja a tengeri ökoszisztémák alapjait világszerte. Az aggasztó következtetéseket a PNAS című szaklap október 12-én megjelent számában tették közzé.

Összeomlik a tápláléklánc

A tanulmányban több mint 600 publikált kutatást tekintettek át a szakemberek. Ezek a munkák a korallzátonyokkal, moszaterdőkkel, nyílt óceánokkal, trópusi és sarkvidéki vizekkel foglalkoztak részletesen. Az eredményeket a most megjelent vizsgálatban foglalták össze.

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok pusztulásához vezet Forrás: Getty Images/Flickr RF/Daniel Osterkamp

Arra a következtetésre jutottak, hogy csak néhány élőlény fog tudni alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, vagyis a melegedő vizekhez és a savasodáshoz. A ritka kivételek közé tartoznak a mikroorganizmusok, amelyek száma és változatossága várhatóan növekedni fog az elkövetkező időszakban. A legapróbb planktonikus élőlények gyarapodása azonban nem fogja tudni pótolni azt a veszteséget, amit a kisebb halak kiesése jelent a táplálékláncból.

A nagyobb ragadozó halaknak nehezebb lesz elegendő élelemhez jutniuk, így a tápláléklánc „felülről lefelé” omlik össze. Tovább nehezíti a ragadozók helyzetét, hogy a melegebb vízben a test energia-felhasználásának sebessége is gyorsabb, így a zsákmányállatok csökkenő száma mellett kell több élelemhez jutnia a tenger húsevőinek.

Forrás: Dr. Line K Bay, Australian Institute of Marine Science

A kutatók azt is leírták, hogy a kedvezőtlen tendenciának nemcsak környezeti, hanem gazdasági hatásai is lesznek, hiszen a halásztársaságok fő bevételi forrását pont a nagyobb ragadozóhalak jelentik, eltűnésük tehát hatalmas veszteséget jelent majd a vállalatok számára.

Globális hatások

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az óceánok elsavasodása vagy melegedése a tengeri élőhelyeket létrehozó élőlényekre – például korallokra, osztrigákra és kagylókra - is jelentős csapást fog mérni, magukkal rántva ezzel a korallzátonyok menedékét kereső állatokat. Ha ez nem lenne elég, a plankton pusztulása révén a víz savasodása a dimetil-szulfid nevű gáz kibocsájtását is visszafogja. Ez a gáz azért fontos, mert jelentős szerepet játszik a felhőképződésben és ezáltal a földi hőmérsékleti viszonyok alakításában.