A Nature Geoscience című folyóiratban közölt eredmények szerint a 23 millió köbkilométerből 0,35 millió köbkilométert tesz ki az ötven évnél fiatalabb talajvíz. A földfelszín felső két kilométerében lévő talajvízmennyiség számszerűsítéséhez a kutatók hatalmas mennyiségű adatot és számítógépes modellt használtak.
A nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint a megállapított vízmennyiségnek kevesebb mint hat, de az is lehet, hogy csupán egyetlen százaléka képes megújulni egy emberöltőnyi idő alatt. "Ezt eddig nem tudtuk" - húzta alá közleményében a tanulmányt vezető Tom Gleeson, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa, hangsúlyozva, hogy
az emberiség túlságosan gyorsan éli fel a talajvízkészletét, gyorsabban, mint, hogy az megújulna.
"Most, hogy tudjuk, mennyi van és mennyit használunk, képesek leszünk megbecsülni, hogy mikor fogyunk ki belőle" - jegyezte meg Gleeson. Talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék, a hó vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a talajvíz kora néhány hónaptól évmilliókig terjedhet és akár kilenc kilométeres mélységben is előfordulhat.
A szakember szerint a felszínhez közeli talajvíz gyorsabban megújul, de sokkal érzékenyebb a szennyezéssel és a klímaváltozással szemben, ugyanakkor
képes mérsékelni az éghajlati szélsőségeket.
A mélyebben található talajvizet, amely tartalmazhat arzént, urániumot és olykor sósabb, mint a tengervíz, gyakran használják a mezőgazdasági és ipari termelésben.
"Amennyiben megfelelően van kezelve, akkor a talajvíz a folyókhoz irányul aszály idején, vagyis értékes erőforrást jelent az éghajlati szélsőségek vízkészletekre gyakorolt hatásainak enyhítésében" - fogalmazott Gleeson. A tanulmány szerint a bolygó talajvízkészleteinek döntő része a trópusi és hegyi régiókban található, és nem meglepő módon a legkevesebb talajvíz a Szaharához hasonló régiókban van.