Ez az a célérték, amelyre leginkább fókuszáltak a döntéshozók. Az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet jelenleg 0,86 Celsius-fokkal tér el a korábbiaktól, és tudományos becslések szerint 2100-ra elérhetjük a kritikus 2 Celsius-fokot is, melynek súlyos, visszafordíthatatlan következményei is lehetnek. A megemelkedett tengerszint miatt
komplett szigetek tűnhetnek el
vagy éppen a tengerparti városok, partszakaszok rendeződnek át gyökeresen, természeti katasztrófák, aszály, még nagyobb népvándorlás, társadalmi konfliktusok várhatóak. A tudományos élet és számos fejlett ország is kampányolt a 1,5 Celsius-fokos célérték mellett, így nem meglepő, hogy a klímaegyezmény szövegébe a 2 Celsius-fok mint kötelező irányelv mellé betették a 1,5 Celsius-fokot is, mintegy alternatívát, hogy azért erre irányulnak majd a törekvések.
40 000 ember vett részt a november 30. és december 12-e között Párizs mellett, Le Bourget-ben megrendezett 21. nemzetközi klímaegyezmény rendezvényein, tárgyalásain. Voltak országok, ahonnan több tucatnyi politikus, szakember, üzletember és civil szervezeti képviselő érkezett, de a szegényebb országokból csak néhányan képviselték hazájukat.
Az ENSZ tagállamainak mintegy 95 százaléka vett részt a klímaegyezmény alakításában és készített beszámolót országa vállalásairól.
Ennyi amerikai nagyvállalat csatlakozott a Science Based Targets elnevezésű társuláshoz, amelynek célja, hogy a párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fok küszöbérték megtartásában aktív szerepet vállalnak, és tudományos adatokra támaszkodva új üzletpolitikát folytatnak.
Bejelentésük súlyát mutatja, hogy a Világ Erőforrásainak Intézetének számításai szerint (WRI) együttes éves árbevételük 932 milliárd dollárt tesz ki, mely
Indonézia teljes GDP-jét fedezhetné,
és együttesen mintegy 476 millió tonna CO2-kibocsátással tevékenykednek jelenleg. Közülük már tíz nagyvállalat (Coca-Cola Enterprises, Dell, Enel, General Mills, Kellogg's, NRG Energy, Procter & Gamble, Sony,Thalys) máris konkrét célokat jelölt ki, amellyel összesen 799 milliót tonna szén-dioxid elkerülését teszik lehetővé.
400 város csatlakozott egy kezdeményezéshez, mely a világ nagyvárosainak polgármestereit tömöríti. Ők is amellett tették le voksukat, hogy az általuk vezetett közösségekben a károsanyag kibocsátást csökkentik különféle helyi intézkedésekkel, kezdeményezésekkel. Ezzel az összefogással 2030-ig évente 750 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.
127 millió hektárnyi afrikai és latin-amerikai terület állapotának helyreállításról döntöttek a klímatalálkozón. Itt elsősorban fatelepítési programokról beszélhetünk.
20 ország – élükön Franciaország és az USA – és Bill Gates ötlete nyomán 30 dollármilliomos üzletember közös csoportja arra tett ígéretet, hogy megduplázzák a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre szánt összegeket. Vagyis a jelenlegi 5 milliárd dollár helyett 10 milliárd dollárt fordítanak erre a szektorra a következő 5 évben. A Bill Gates által kezdeményezett koalíció (Breakthrough Energy Coalition) mellett az India vezette Nemzetközi Napenergia Szövetség célja is hasonló, ők arra törekednek, hogy
világszerte 100 országot hozzanak össze, hogy közösen növeljék a napenergiával kapcsolatos fejlesztéseket.
A cél egymilliárd napelemes beruházás megvalósulása. India önmaga szeretne 2022-ig 100 gigawatt energiát napenergiából előállítani.
90 új elektromos autó töltőállomást építettek a konferencia idejére Párizsban.
147 ország magas rangú képviselője vett részt személyesen a megnyitó ünnepségen és mondott köszöntő beszédet az első napon.
6000 újságíró akkreditált a COP21-re a világ minden szegletéből, és számolt be a nap mint nap a helyszíni eseményekről.
2800 rendőr felügyelte a COP21 fő helyszínét a Le Bourget-ben, de összességében 120 ezer rendőr, csendőr és katona volt szolgálatban Párizsban a rendezvény ideje alatt.
21 tonna szén-dioxid volt a rendezvény teljes szénlábnyoma, és hogy karbonsemlegessé tegyék a párizsi klímatalálkozót, ezt kompenzálták egy perui fatelepítési programban való részvétellel, ahol 27 ezer fát ültetnek.
187 millió eurót kóstál a rendezvény teljes költségvetése, ebből 20 millió eurót az előkészületekre, 151 millió eurót a szervezésre és 7,5 millió eurót a vendégek fogadására költöttek. Ezen belül 79,5 millió euróból a klímatalálkozó ideje alatt ingyenesen biztosított tömegközlekedést finanszírozták.