A balesetek számának visszaesése, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkenése, a környezetszennyezés mérséklése – ezeket is várjuk a vezető nélküli, autonóm járművek elterjedésétől. A technológia legfőbb ígérete, hogy a járművek egymás közötti kommunikációjának köszönhetően gyorsul a forgalom, egyúttal csökken a dugók száma.
Az önvezető jármű lehetőséget teremt arra, hogy a vezető útközben mással foglalkozhasson, például olvasson, videokonferencián vegyen részt, aludjon, telefonálhasson – vagyis olyan tevékenységet végezzen, amit ma legfeljebb vonaton vagy repülőgépen tehet meg.
Éppen ebben látják a Leedsi Egyetem, a Washingtoni Egyetem és az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói a legnagyobb kockázatot:
olyan mértékben megnőhet a járműforgalom,
ami végül kiegyenlíti az autonóm járműveknek köszönhető energia- és környezetterhelési megtakarításokat.
A kutatók az autonóm járműtechnológia adatait összesítették a személygépkocsi- és teherautóhasználattal, a jogosítványok számával, továbbá a járművek fenntartási költségeivel, és megnézték, milyen hatása lehet ennek a 2050-re tervezett amerikai úthálózaton, amelynek addigra több szakasza is automatizálva lesz. Tanulmányuk a Transportation Research szakfolyóiratban jelent meg.
A vezető nélküli járművek fejlődése a Google önvezető autójának 2012-es debütálása óta gyorsult fel. Iparági előrejelzések szerint 2019-re az autók képesek lesznek emberi felügyelettel, de önállóan haladni autópályákon, 2025-re városi és mellékutakon, legkésőbb 2035-re pedig már felügyelet nélkül is.
Optimista becslések szerint 2022-re az Egyesült Királyságban a haszongépjárműpark 30 százaléka, 2040-re az utakon futó teljes járműállomány 75 százaléka lehet önvezető.
A közeljövőben négy nagy-britanniai városban készülnek kipróbálni a rendszert.
2017-ben Svédország második legnagyobb városában, a félmilliós Göteborgban indul a 100 százalékban autonóm járművek városi környezetben való tesztelése.
Az emberinél hatékonyabb számítógépes irányítással akár 20 százalékkal csökken az üzemanyag-fogyasztás. További 4 százalékos megtakarítást hoz az kiegyenlített utazósebesség és kevesebb dugó.
A számítógépes vezérlés lehetővé teszi, hogy a járművek a számukra dedikált sávban minimális követési távolsággal, aerodinamikus bolyban haladhassanak, amivel újabb 4-25 százalékos fogyasztáscsökkenés érhető el.
Az ütközési kockázat minimalizálásának köszönhetően könnyebbek lehetnek a járművek: még 5-23 százalékos megtakarítás. Végül pedig a jövő járművezetői a jóslatok szerint kisebb hangsúlyt fektetnek majd a jármű elvárt teljesítményére, hiszen
nem lesz szükségük állandó előzgetésre és más gyorsító fortélyokra
– ami szintén 5-23 százalékkal mérsékli a fogyasztást.
Az önvezető technológia az autómegosztással párosulva elképesztő mobilitást hozhat: igényeinktől függően rendelhetnénk kétszemélyes miniautót a városi közlekedéshez, illetve kisbuszt a hétvégi utazáshoz. Az utazáshoz választott járműtípus 21-45 százalékkal csökkentheti az üzemanyagfogyasztást.
Nyilván nem mindegyik tényező jelenik meg teljes mértékben egyszerre, de a fentiekből látható, mennyivel takarékosabb üzemeltetést tesz lehetővé az autonóm járműpark. Feltéve, ha nem akarják túl sokan használni, állítja a nemzetközi kutatócsoport.
Az önvezető járművek ugyanis megváltoztatják az autózásról kialakult felfogást. Olyanok is az autonóm közlekedést választhatják, akik ma inkább vonattal vagy repülővel teszik meg az adott távolságot. Az utóbbiakra váltott menetjegy díja ugyanis nem állítható közvetlen párhuzamba az üzemanyagköltséggel, hiszen
választásunkat nem-anyagi költségek is befolyásolják.
"Hiába tudjuk, hogy vonatozás során viszonylag kényelmesen utazhatunk, repülővel pedig hamar célba érünk, számos esetben visszariaszt például az utastársak vagy a közlekedési eszköz elviselésének nem-anyagi költsége: az idegenekkel való összezártságtól vagy a repüléstől való vonakodás. Ilyen esetekben az autonóm autó hívogató alternatíva lehet", mondta a tanulmány vezető szerzője, Zia Wadud.
Az önvezető autó olyan társadalmi csoportok mobilitását is növeli, akik közlekedési lehetőségei ma korlátozottak, mint az idősek vagy bizonyos fogyatékkal élők. Ez a szegmens 2-10 százalékkal növelheti az autósok táborát, egyszersmind az energiafogyasztást, olvasható a tanulmányban.
A számítógépes irányítás révén fokozható az utazósebesség, ami 7-22 százalékkal dobja meg az üzemanyagköltséget. Amennyiben a járművek felszereltségét bővítik, például lapostévékkel, számítógépekkel, a megnövekedő össztömeg mozgatása
akár 11 százalékkal több üzemanyagot igényelhet.
Az automatizálás kényelmes, csekélyebb költségvonzatú közlekedést tesz lehetővé, de az még nem tiszta, hogy a közúti áruszállításra milyen hatással lesz. Az olcsó fenntartású autonóm teherautók jelentős részt szívhatnak el a kevésbé légszennyező vasúti fuvarozástól.
Ennek csak úgy mérsékelhető a környezetre gyakorolt hatása, ha az önvezető technológiát kizárólag alacsony károsanyag-kibocsátású (elektromos vagy hibrid) motorhajtással párosítják, mondta Paul Leiby, a tanulmány egyik szerzője. Ez kormányzati szabályozást igényel.
"Az autonóm járművek paradox helyzetbe hozzák a közlekedés szereplőit: arra bátorítják az embereket, hogy utazzanak többet, ám ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy ezt valamilyen módon kompenzálni kell, például útdíjak bevezetésével, megemelésével – tette hozzá Don MacKenzie, a tanulmány társszerzője.
Az autónkat vezető számítógép várhatóan nemcsak a többi autóval fog önállóan kommunikálni, hanem az útkezelő cég számlázó szoftverével is. És ha így lesz, talán mégsem lesz szerencsés átengedni neki a volánt...