A szomorú eredményeket az Aberdeeni Egyetem kutatói ismertették egy sanghaji tudományos konferencián. Bár hivatalosan még nem publikálták az adatokat a Nature magazin egy pillantást vetett a felfedezésre. Eszerint nagy mennyiségű szennyezőanyag van a legmélyebb régiókban és különösen a PCB-k (poliklórozott bifenilek) szintje magas, olyannyira, hogy több ilyen kemikália van a tenger mélyén, mint a folyókban és a part menti vizekben.
A korábbi tanulmányok még csak 2000 méteres mélységben vizsgálódtak, a mostani kutatás során azonban 7000-10000 méter mélyről gyűjtöttek felemáslábú rákokat (Amphipoda), amelyek szervezetében mérték a kémiai vegyületek szintjét. Összesen két helyről vettek mintákat – a csendes óceáni Mariana-árokból és az Új-Zéland mellett fekvő Kermadec-árokból.
Azt találták, hogy a rákok szervezetében mindkét helyen PCB-k halmozódtak fel.
E kemikáliákat különösen a Mariana-árok élőlényeiben tudták kimutatni, az itt élő ízeltlábúakban 15-ször több PCB volt kimutatható, mint a Kermadec-árok lakóiban. Utóbbiakban viszont a PBDE-k (polibrómozott difenil-éterek) szintje volt nagyon magas – majdnem ötször annyi, mint a Mariana-árok állataiban.
A PCB-ket egykor elektromos készülékekhez, festékekhez és gyulladásgátlókhoz használták, a vegyületeket a 20. század végén tiltotta be az Egyesült Államok és az Európai Unió az emberi és állati szervezetre gyakorolt mérgező hatásuk miatt. A vegyületek még ma is jelen vannak a tengeri táplálékláncban, és jelentős fenyegetést jelentenek az élőlények számára. Egy korábbi kutatás szerint a tengerekben lévő PCB egy része feltehetőleg a nem megfelelő hulladékkezelés következménye. A szennyező anyagok a szeméttelepekről kiszivárogva kerültek a folyókba és a torkolatokba, majd végül a nyílt vizekbe. A PCB-k toxikusak, genetikai mutációkat idéznek elő és mérgezőek a reprodukcióra nézve.
A PBDE égésgátló segédanyagokat 1960 óta gyártják, és ma már az élet szinte minden területén megtalálhatók, így a számítógépekben, az elektronikus készülékekben, háztartási gépekben, az autókban, a bútorokban, a ruhaszövetekben, a párnákban. Állatkísérletek szerint a PBDE a hormonrendszer működését összezavarja és károsan befolyásolja az idegrendszer fejlődését.
Felmerülhet a kérdés, hogy ennyire „megközelíthetetlen” helyeken hogyan halmozódhat fel ennyi szennyezőanyag. A válasz egyszerű: „ha a szemetet a tengerbe hajítjuk, végül teljesen lesüllyed. Amikor a szennyezőanyagok az árkokba kerülnek, onnan nem tudnak kijutni. Így folyamatosan épül a szemétkupac – mondta a Nature magazinnak Alan Jamieson, az Aberdeeni Egyetem kutatója, aki hozzátette: a torkolatokban nem tud ennyi szennyezőanyag felhalmozódni, onnan ugyanis azok az áramlatok miatt kimosódnak a nyílt vizekbe.
A Mariana-árok esetében a kutatók szerint a PCB szennyezések fő forrásai a közelben fekvő ázsiai műanyaggyárak, valamint a Guam szigeten található amerikai katonai támaszpont. Az óceáni áramlások a szennyező anyagokat a vízfelszínről a mélybe szállítják.
A tudósok hozzátették: a kedvezőtlen folyamatok nem csak a komplexebb felépítésű élőlényeket érinthetik, hanem az ott élő mikroorganizmusokat is.