A davisi Kaliforniai Egyetem kutatói kiderítették, miért esznek annyi műanyaghulladékot a tengeri madarak: a rajta megtelepedő alga olyan kémiai vegyületeket ereszt, amelyek szagát a madarak összekeverik a táplálékéval.
Az, ha az állatok több műanyagot fogyasztanak, súyos vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, bélelzáródáshoz, végzetes esetekben akár a gyomor átlyukadásához is vezethetnek.
A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Matthew Savoca a Seekernek elmondta, hogy a jelenség nem csak a madarakat veszélyezteti, hiszen a tápláléklánc felsőbb ágaira is káros lehet. Néhány delfinfaj például fogyaszt tengeri madarakat - ha egy olyat sikerül megennie, amely gyomrában műanyag van,
a káros anyag az ő szervezetében is jelen lesz.
Nevitt a 90-es és kétezres években azzal foglalkozott, hogy megállapítsa, mely vegyületek vonzzák a tengeri madarakat. Ezek közül az egyik az algák által kibocsájtott kénvegyület, a dimetil-szulfid (DMS). Bár a tengeri madarak nem igazán algaevők, akkor is ez a vegyület bocsájtódik ki, ha az algákat megeszik a krillek - ezek pedig már a szárnyasok kedvenc eledelei közé tartoznak.
A friss kutatás közben megállapították, hogy néhány algafaj rátelepszik a műanyagszemétre is, és itt is DMS-t bocsájt ki - ez pedig megtéveszti a madarakat, és a műanyag elfogyasztására készteti őket.
"A tengeri madárfajoknak szükségük van a jó szaglásra, hiszen sokszor kilométereken keresztül a nylít tenger felett repülnek" - mondta el az egyik kutató, Matthew Savoca. "Gyakorlatilag tűt keresnek a szénakazalban, ha enni akarnak."
Nem csak a tengeri madarak vonzódnak egyébként a DMS-hez:
néhány cápa- és más halfaj is használja a vegyület szagát, hogy élelmet keressen magának,
így ezek is veszélybe kerülhetnek. A potenciális megoldások sora hosszú, de egyik verzió sem egyszerű: a kutatók szerint az is megoldás lehetne, ha úgy készítenék a műanyagot, hogy távol tartsa magától az algákat, így az élőlények nem kevernék össze a műanyagpalackokat az aznapi vacsorával.