A karbonsemlegesség az új hívószó annak, aki zölden gondolkodik

A Rolling Stones tagjai Havannában

Mi a közös a Rolling Stones-ban és a Coldplayben, ami nem a zene? Hát hogy mindkét együttes karbonsemlegességre törekszik. Hogy ez mit jelent, kiderül cikkünkből.

A Rolling Stones már karbonsemlegesen gondolkodik

Míg egy hasonlóan elvont újdonságról, a felhő alapú adattárolástról napi szinten beszélünk, az ennél nagyságrenddel jelentősebb karbonsemlegesség még nem igazán része a szókincsünknek. Maga a karbon pedig nagyon is hétköznapi dolog: a kissé szerencsétlenül magyarosodott kifejezés ugyanis a szénre utal, amely a Földön az élet alapköve. Egészen pontosan a karbon a szén-dioxid (angol eredetű) "álneve".

Hőerőművek Bulgária fővárosában Szófiában Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Innentől máris érthetővé válik a törekvés lényege: a karbonsemlegesítéssel az egyén vagy cég a lehető legkisebbre próbálja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását (a CO2-lábnyomát) életmódja, tevékenységei, eszközparkja révén, majd a maradék légszennyezés kompenzálásáról is gondoskodik különféle módon, például CO2-kvótát vásárol vagy megújuló energiával működő projekteket támogat.

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásával Forrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

A fent említett Rolling Stones például kiszámoltatta, hogy a koncertjein nem is az áramfogyasztás a legnagyobb környezetterhelési tétel, hanem a nézők utazása. Egyetlen rajongó az oda- és visszaútja során 13 kilogramm szén-dioxidot ereszt a légkörbe, és legalább egy fa ültetésére van szükség 57 rajongó kibocsátásának semlegesítéséhez.

A Rolling Stones tagjai Havannában Forrás: Getty Images/2016 Sven Creutzmann/Mambo Photo/Sven Creutzmann/Mambo Photo

A Stones korábbi koncertkörútjára 160 ezer néző váltott jegyet, minden jegy árából 15 penny ment egy skóciai szervezetnek,

amely több mint 2800 fa ültetésével kompenzálta a légszennyezést.

A Coldplay pedig a lemezfelvételhez igénybe vett stúdió elektromos energiaigényét fedezte megújuló forrásból.

Cél a környezeti ártalmak mérséklése

Az emberi civilizáció a tűz feletti uralom megszerzése óta támaszkodik valamiféle szénvegyületre energiaforrásként: ide tartozik a fa (amelynek 20 százaléka szén), a kőszén vagy a szénhidrogéneknek nevezett kőolaj és földgáz.

Mindegyik vegyjelében megtalálható a szénre utaló C betű, és az égés során oxigénnel lépnek reakcióba,

így lesz a végeredmény mások mellett CO2, azaz szén-dioxid gáz.

Gyárkémények Kínában Forrás: AFP/CHINA OUT

Az előbbi szénvegyületek tették lehetővé az emberiség folyamatos fejlődését egészen az ipari forradalomnak nevezett technológiai robbanásig, amely a környezetszennyezés szempontjából is mérföldkőnek számít: emiatt az elmúlt évtizedekben a szénvegyületek megítélése egyre negatívabbá vált.

Önkéntes vállalás mindannyiunk jövője érdekében

A magyarországi nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók közül az elsők között vált a Magyar Telekom Csoport (beleértve külföldi leányvállalatait, a Makedonski Telekomot és a Crnogorski Telekomot is) teljes mértékben karbonsemlegessé 2015-ben. (X)

A Telekom már a '90-s években felismerte a környezet- és a klímavédelem fontosságát, innovatív megoldásokat alkalmazva folyamatosan csökkentette a működése során felhasznált energiát és növelte az energiahatékonyságát. Modernizálta hálózatát és adatközpontjait, több infrastruktúrája energiaellátását oldja meg szél- és/vagy napenergiával, és saját működése során is előnyben részesíti a fenntartható infokommunikációs termékek és szolgáltatások igénybevételét. 2015-ben 187 GWh megújuló energiát vásárolt, ami a Társaság által felhasznált összes villamosenergia 100 százaléka.
A Telekom növelte hibrid és elektromos autóinak arányát a céges autóflottában, a személyi használatú gépjárművek használata során alkalmazott bonus-malus rendszerben a referenciakibocsátás feletti gépjárművek után fizetett malus-összegek (2015-ben összesen 20 408 548 Ft) 50 százalékát karbonsemlegesítésre fordította.
A kibocsátáscsökkentést két projekt – egy kínai szélerőműpark (Jiangsu Rudong Huangang Dongling erőmű) és egy perui vízerőmű (El Platanal erőmű) – támogatásával érte el a Telekom, ezek segítségével 52 189 tonna CO2-kibocsátásától mentesítette a Földet.
A Társaság dolgozói is aktívan részt vállalnak a károsanyag-csökkentésben: 2015-ben közel 1600 dolgozó közlekedett kerékpárral a Telekom telephelyei között, több mint 15 ezer kilométert megtéve. Értekezletekhez a TelePresence videokonferencia-szolgáltatást választva évi 50 ezer liter gázolajat és 40 ezer liter benzint, ezzel 190 tonna szén-dioxid kibocsátást takarítottak meg. A Magyar Telekom kiemelten támogatja a távmunka lehetőségét, mert az az utazáskiváltás szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.

1751 óta hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szén került a légkörbe a tüzelőanyagok égetése és a cementgyártás következtében – e fosszilis (nem megújuló) forrásból származó kibocsátásnak a fele az 1980-as évek közepe óta.

A légkör globális felmelegedése ma már ténykérdés Forrás: wikimedia.org

Napjainkban évente nagyjából 9500 millió tonna szén kerül a levegőbe az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint.

Az üvegházhatású gázok, közte a szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékáért az energiaszektor a felelős: beleértendő a villamos- és hőenergia-termelés,

az ipari termelés és energiafogyasztás, a közlekedési és egyéb ágazatok energiafelhasználása. A többi kibocsátás jórészt a mezőgazdasághoz köthető.

A mezőgazdaság is jelentős kibocsátó Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

A karbonsemlegesítéssel ezeket a kibocsátásokat lehet visszafogni, hatásukat mérsékelni például megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) alkalmazásával. Az Európai Unió célja,

hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra a tagországok legalább 20 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsássanak ki,

a teljes energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiából fedezzék, energiafogyasztásukat pedig 20 százalékkal csökkentsék.

Forrás: Origo

Erre azért van szükség, hogy 2020-ra a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás korában mért értéket. Természetesen ehhez nem elég pusztán az Európai Unió vállalása. A globális fölmelegedés mérsékléséhez a kibocsátás visszafogására irányuló kezdeményezést a világ 165 országa aláírta.

A zöld szemlélet is lehet divatos

A karbonsemlegesség az elmúlt években egyre több hírben szerepel, és bármilyen meglepően hangzik, kezd afféle "menőségi" szimbólummá válni,

amely egy bizonyos fejlettségi szint fölött lassacskán elvárás:

az országok közül nemsokára karbonsemleges lehet a zöldenergiában gazdag Costa Rica, Izland, Norvégia, a Maldív-szigetek, Svédország. (A Vatikán és Bhután értelemszerűen más okból került ebbe a csoportba.)

A Gallup reprezentatív felmérése szerint az amerikaiak több mint fele valós problámának tartja a globális klímaváltozást Forrás: AFP/Loic Venance

A vállalatok és szervezetek körében is komoly rangja van a karbonsemlegességnek,

ezzel is kifejezhetik társadalmi felelősségvállalásukat. A világszerte közismert márkák közül számos csatlakozott a kezdeményezéshez, egyebek közt a Google, a Dell, a PepsiCo, a Tesco, a Microsoft vagy az Avis.

A Time Square New Yorkban. Az amerikai nagyváros, más metropoliszokkal együtt a szén-dioxid kibocsátás tudatos mérséklését végrehajtó városoknak Forrás: AFP/Photononstop/Russel Kord

A szén-dioxid-kibocsátás jelentős mérséklését végrehajtó városoknak már önálló szövetségük is van. Ebbe a csoportba tartozik Adelaide, Berlin, Boston, Boulder, Koppenhága, London, New York, Melbourne, Minneapolis, Oslo, Portland, Rio de Janeiro, San Francisco, Seattle, Stockholm, Sydney, Toronto, Vancouver, Washington, Yokohama. Ezek a sokmilliós lakosú, folyamatosan gyarapodó nagyvárosok vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal mérséklik a CO2-kibocsátásukat.

A szén-dioxid kibocsátás közel háromnegyede az urbánus tereületekhez fűződik Forrás: Imaginechina/Zhong yang

Ennek azért van jelentősége,

mert urbánus területekről kerül a légkörbe az emberiség szén-dioxid-szennyezésének háromnegyede.

Elengedhetetlen a települések olyan "újratervezése", amely minimálisra csökkenti a környezetterhelést, de nem korlátozza a gazdasági növekedést, az életszínvonalat vagy a társadalmi igazságosság megvalósulását.