Kvaterkázások a reinkarnátorral

Az Ulpius kiadó nyár végén adta ki a forgatókönyvíróból lett sikeres német ponyvaszerző, David Safier első könyvét. Naná, hogy mi is tudni akartuk, mi ez a hangyás őrület. A Pocsék karma olyan, mint egy Jóbarátok-epizód: könnyen fogyasztható, gyors és vicces. Hősnőnk egy nap hangyaként ébred - a reinkarnációs tant így teszi magáévá a filléres irodalom.

David Safier: Pocsék karma, Ulpius, 2010, 344 oldal, 3490 Ft (ford. Kosztolánczi Krisztina)

David Safier nem tudja levetkőzni eredeti mesterségét, amit egyébként olyan jól művel, hogy nemcsak hazájában, Németországban kapott érte elismerést, de Berlin, Berlin című sorozatáért az amerikaiak is megjutalmazták egy Emmyvel. Aztán pedig ennek örvén - ahogy az már lenni szokott - regényt írt. Többet is. Az első, a magyarul most megjelent Pocsék karma tavalyelőtti, de egymilliót eladtak már belőle a németeknek. A sikert azóta két újabb könyv követte (Jesus liebt mich, Plötzlich Shakespeare).

Safier úgy ír regényt, ahogy forgatókönyvet is. Ha valahol túl sok meló volna átvezetni egy történetszálat: snitt. Ha nem akaródzik kibogozni valami kuszaságot: snitt. Katartikusnak szánt pillanatok előtt megfelelő képi előkészítés: pukkan a patron és snitt. A Pocsék karma tehát úgy fogyasztandó, mint egy Jóbarátok-epizód. Semmi emésztésre váró nincs benne, de ott egy halom geg és a végén a történet is befejeződik valahogy.

Apropó történet: egy anyaként és feleségként is kudarcos tévéceleb csúfos véget ér, miután majdnem átveszi a legnagyobb elismerést a szakmától. Élete legpocsékabb napján aztán hangyaként ébred fel, mintegy lehetőséget kapva, hogy rendezze az emberként maga alá hányt gyalázathalmot. A konyhabuddhizmussal hanyagon fűszerezett re- és megint csak reinkarnációs sztoriba Casanova új és új testet öltő lelke, valamint rendszeresen maga Buddha is besegít, hogy főhősnőnk visszakaphassa a családját, amelyet - mint az a regény 300 lapján meglepetésként kiderül - nagyon szeret. Snitt.

Talán ennyiből is kiderült: a Pocsék karma sohasem lesz keménykötésben kapható. Egy tisztességesen összerakott iparosmunkát futtat az Ulpius kiadó, apellálva az eddig eladott példányokból képzett mutatókra, hátha. És nem kizárt, hogy tényleg. A Pocsék karma ugyanis teljesíti azt az elvárást, hogy leköti a figyelmet és izzadságszag-mentesen szórakoztat, helyenként meg is nevettet. Milyen kár, hogy egyetlen emlékezetes momentum sincs benne, amit jópofán bedobhatnék ide kedvcsinálónak. Strandolás előtt azonban kétségkívül megéri kölcsönkérni.

Lakatos Petya