Perverzből sok lesz! Ezeket a könyveket várjuk 2011-ben

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Murakami Haruki: 1Q84 I. kötet, Geopen

A Geopen kiadó év végére ígérte, de ezek szerint hamarabb kész lesz a fordítás, hurrá. Murakami várva várt regényfolyamának első kötete már 2011 első hónapjaiban várható. Az 1Q84 A kurblimadár-nál is monumentálisabb vállalkozás, eddig három kötete jelent meg Japánban (és nem biztos, hogy ez lesz az utolsó). Két szálon fut a cselekmény, az egyik főszereplő egy fiatal lány, a másik pedig egy srác, akiknek a története szép lassan összeér. 1Q84 egy másik valóság, ami 1984-gyel párhuzamosan létezik. A magyar kiadás, úgy látszik, marad az eredeti címnél, és nem jópofáskodik, jó döntés.

Michel Houellebecq: A térkép és a terület, Magvető

Michel Houellebecq új regénye 2011 egyik nagy durranásának ígérkezik. A könyv nagy vihart kavart tavaly Franciaországban, először azért, mert saját nevükön szerepelnek benne a francia celebek, aztán azért, mert kiderült, Wikipedia-szócikkeket tartalmaz. Meg hát Houellebecq amúgyis megosztó személyiség. Aki aztán Goncourt-díjat kapott. Ez a könyve a hírek szerint nem tocsog annyira pornográf részletekben, mint az eddigiek, és általában véve is nyugodtabb. Főhőse egy kiábrándult flegma művész, aki azzal lesz híres, hogy térképeket fotóz, és embereket fest munka közben. Közönyéből az mozdítja ki, amikor egy ismerősét, bizonyos Michel Houellebecq-et brutálisan meggyilkolják. Az is érdekesen hangzik, hogy a cselekmény 2015-ben játszódik, amikor Franciaország már csupán egy kevés turisztikai vonzerővel rendelkező agrárország.

Paul Auster: Láthatatlan, Európa

A Láthatatlan magyar fordításának megjelenése tavalyról tolódott át 2011-re, de a kiadó tervei szerint most már hamar (2011 első negyedévében) találkozunk a könyvvel a polcokon. Auster 2009-es regényének középpontjában Adam áll, akinek életének felvillanó epizódjaiból áll össze a történet, húsz éven (1967-2007) és több elbeszélőn át ívelve.

Cormac McCarthy: Vad lovak, Magvető

A Nem vénnek való vidék, a Véres délkörök és Az út után megkapjuk magyarul a következő Cormac McCarthy-regényt (a tervek szerint még januárban megjelenik). A Vad lovak 1992-ben jelent meg, és ez volt az a regény, ami meghozta McCarthynak az anyagi sikert és az ismertséget - megkapta érte a Nemzeti Könyvdíjat is. (A könyvből egyébként filmet is csináltak Penélope Cruz és Matt Damon főszereplésével.) A könyv két kamaszfiút követ nyomon, akik elszöknek Mexikóba szerencsét próbálni. Találnak is munkát egy ranchen, ahol egyikük beleszeret a farmer lányába. De nem azért McCarthy, hogy hepiend legyen: természetesen rossz véget ér a történet. Mindez központozás nélkül, McCarthy ismert modorában.

Alan Hollinghurst: A szépség vonala, Scolar

A brit Hollinghurtsttől még nem jelent meg semmi magyarul, pedig hazájában nagy íróreménység. Ő volt az első, aki a rétegirodalomba sorolt meleg témát a fősodorba emelte: 2004-ben a most magyarul is megjelenő A szépség vonala című regényéért kapta meg az angolok legfontosabb irodalmi díját, a Man Bookert. Könyvében egy oxfordi meleg diák történetén keresztül mutatja be a Thatcher-éra konzervatív légkörét, közben pedig képet ad arról is, hogyan lett az AIDS-veszély a nyolcvanas években jelenség. Februárban jön a regény magyarul. (Egyébként éppen most jelenik meg Nagy-Britanniában a következő könyve The Stranger's Child címmel, nagy ívű epikus történet a 20. századról.) Itt egy érdekes interjú a szerzővel.

Sofi Oksanen: Sztálin tehenei, Scolar

A fiatal finn-észt írónő 2003-ban ezzel a regényével robbant be az irodalomba. A Sztálin tehenei sok tekintetben hasonló a tavaly nálunk is nagy sikert aratott Tisztogatás-hoz: észt nők különböző generációit mutatja be, csak nem feszített, thriller-szerű szerkezetben, hanem inkább a nézőpontok váltakozásával játszva. A három generációból most a fókusz a legfiatalabb lányon van. Anna bulimiával küzd, közben pedig mérhetetlenül frusztrált anyja észt származása miatt, mivel Finnországban a szovjet megszállás alatt tartott észteket megbélyegzik. A könyv április elején jelenik meg magyarul, egy hónapra rá jön a szerző is Magyarországra a könyvét bemutatni.

Rakovszky Zsuzsa: A kegyetlen tükör, Magvető

Rakovszky Zsuzsa bizarr és izgalmas történetet választott új regénye témájául. A zavaros nemi identitású 19. századi grófnő, Vay Sarolta valós személy volt, aki előbb megrontott egy apácát, majd Vay Sándor néven élte életét. Megnősült, sokat írt, és csupán mikor tartozásai miatt letartóztatták, derült ki a világ számára, hogy valójában nő. Rakovszky regényeit eddig is imádtuk, kíváncsian várjuk ezt is. Interjú az írónővel a regényéről. Részlet a könyvből.

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Magvető

Grecsó új regénye családregény lesz, méghozzá részben a sajátjáéra épülő. Grecsót azért lehet szeretni, mert szépen cselesen visszacsempészte a nagy hagyományokkal bíró ízes anekdotázást a magyar irodalomba. Úgy néz ki, legújabb regényében is tobzódunk a történetekben. Az anekdotaláncból a család tagjainak élettörténete rajzolódik ki, közte a nagypapa testvérének titkos "férfiszerelmével" (erről itt mesélt a szerző).

Kepes András (egyelőre cím nélkül), Ulpius-ház

Ha a múlt évben kiderült valami, hát az az volt, hogy nem a legjobb ötlet televíziós személyiségnek regényt írni. Talán Kepes Andrással máshogy lesz. Az újságíró-szerkesztő több műsora könyves verziójával és Polgár Judit remekbe szabott portréjával bizonyította, hogy át tudja menteni kíváncsi szellemét papírra. Most fikcióval kísérletezett. Családregényt írt, amely a harmincas évektől napjainkig három család történetét fogja át, háttérben a magyar történelem viharos évtizedeivel.

Tony Blair: Utazás, Kossuth Kiadó

Ősszel zengtek a külföldi lapok Tony Blair nevétől, a volt brit miniszterelnök visszaemlékezésein rágódott a média. Akkor végigkérdeztük a magyar kiadókat, megjelenik-e nálunk is a sok vitát kiváltó könyv, de akkor még senki sem tudott biztosat. Most már igen: a Kossuth fogja megjelentetni 2011 első felében.

Keith Richards: Életem, Cartaphilus

Világrengető eseményeket meghatározó politikusok memoárját nem várták annyian, mint a Rolling Stones gitárosának visszaemlékezéseit. Kiderül, hogy szívta fel Keith Richards apja hamvait, mi a véleménye Mick Jagger szólókarrierjéről, és hogyan drogozták végig a hetvenes éveket. Kritika a könyvről itt.

Kondor Vilmos: Budapest romokban, Agave

A titokzatos szerző a semmiből teremtette meg a magyar krimit, és 2008 óta megbízhatóan évente szállítja a következőt. Gordon Zsigmondot az előző részben 1943 telén hagytuk ott, amint titkos futárként segédkezett a kiugrásban, legközelebb 1946 nyarán fogunk vele találkozni, a szétlőtt Budapesten. A Budapest romokban a könyvhétre jelenik meg.

Baráth Katalin: A fekete város 2. (munkacím), Agave

A mai magyar krimi másik hőse Baráth Katalin, akinek eddig csak egy könyve jelent meg A fekete zongora címmel, az viszont - a rajongók követelésére - már két kiadásban is. A regény a boldog békeidőkben játszódik, hőse Dávid Veron, aki Miss Marple fiatalabb - de ugyanolyan kotnyeles - kiadása. Veron az első részben Ókanizsán, egy kisvárosban eredt egy bűneset nyomába, a második részben viszont már kilép a nagyvilágba. Egy évvel A fekete zongora sztorija után Budapesten látjuk viszont, amint éppen A Nő és a Társadalom című lap munkatársaként egy gyermekrablási ügy nyomaira bukkan. Az elegáns nagyvilági életet jól ismerő munkatársnőjével és az eltűnt gyerek jóképű nagybátyjával előbb a Balatonhoz, majd a népszerű századfordulós fürdőhely, Abbázia nemzetközi forgatagába utaznak a tettes nyomában.

Neil Gaiman: Farkasok a falban, Agave

Az Amerikai istenek-et várjuk már nagyon, de addig is kibékülünk Gaiman újabb gyerekkönyvével. A díjnyertes Farkasok a falban sokban hasonlít a Coraline-hoz: egy kislányra (Lucy) rá se bagóznak a szülei, ő pedig hirtelen egy félelmetes, vad világgal találja szembe magát. A két könyv illusztrátora is ugyanaz, Dave McKean. A könyv ötletét egyébként kislánya rémálma adta Gaimannek.

Stephen King: A bura alatt I-II., Európa

Sokan kiábrándultak az utóbbi időszak gyenge termése miatt Stephen Kingből, de állítólag ezzel az új magnum opus-szal bizonyítja, hogy még mindig nehézsúlyú játékos. Egy Maine állambeli kisváros légterét egyik nap egy energiamező zárja le, se ki, se be nem megy semmi, a lakók pánikban, az elnök levelet ír, az iPodok szétrobbannak. Tisztára Lost, csak nem szigeten, hanem egy energiabura alatt. 2011 második negyedévében érkezik magyarul.

Chuck Palahniuk: Kísértetek, Cartaphilus

Ez volt az a regény, aminek egy betétjétől (Guts) összesen hatvan ember ájult el a különböző felolvasásokon. (A sztori ráadásul, ami szerint egy úszómedence aljára tapadt, önkielégítést végző fiú saját beleit rágja el, hogy felszínre jusson, állítólag megtörtént eseten alapul.) A könyv olyan, mint egy perverz, horrorisztikus Dekameron. A 17 bezárt ember mindegyike egy-egy történetet mesél el, közben pedig zajlik az ő történetük is, a legsötétebb valóságshowkat idéző fordulatokkal. Rémisztő.

J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve, Cartaphilus

A Tolkien-mitológia kiegészítő kötete, amit az író fia szerkesztett egybe Tolkien kéziratban maradt jegyzeteiből. Tündék mesélik el a földjükre vetődött tengerésznek mondáikat, meséiket. A könyv egyszer már megjelent magyarul (1996), de évek óta lehetetlenség volt megszerezni, így sokan fognak örülni, hogy a Cartaphilus újra kiadja.

Philip K. Dick: Az elektromos Lincoln, Agave

Az eredetileg We Can Build You címmel megjelent 1972-ben megjelent ('60 körül íródott) regény középpontjában egy cég, amely a zongorák gyártásáról átáll a robotokra. Két polgárháborús hősről mintáznak szimulákrumot, Edwin M. Stanton hadügyminiszterről és Abraham Lincolnról. Ez utóbbi robot nem funkcionál megfelelően, ráadásul egy milliárdos gyanús dolgokra akarja használni.

Raymond Carver: Kérlek, maradj csöndben, kérlek, Magvető

Raymond Carvert a késő 20. század egyik legjelentősebb amerikai írójának tekintik, mi csak most kezdünk ismerkedni vele, hogy tavaly kiadta egyik novelláskötetét a Magvető (Kezdők). A kiadó folytatja az életmű-kiadást, a következő az író első kötete, amely angolul Will You Please Be Quiet, Please?címmel jelent meg 1976-ban. (A címadó novella egyébként Robert Altman Rövidre vágva című filmjében is szerepel, ez az a rész, amikor Julianne Moore félmeztelenül rohangál.)

Thomas Pynchon: Természetes bűn, Magvető

Az általában kemény diónak tartott Pynchon két évvel ezelőtti regényét a kritikusok nevezték "Pynchon Lite"-nak és "soft-boiled" kriminek is, mellyel azt akarták jelezni, szerintük a csúcson rég túljutott író most épp detektívsztorinak álcázott blődséget írt. Viszont lehet, hogy éppen ez fog bejönni azoknak, akiknek eddig Pynchon sok (vagy unalmas, felfuvalkodott stb.) volt. A főhős egy vígan füvező, laza magánnyomozó, aki 1969 végén, 1970 elején Los Angelesben bonyolódik szövevényes ügyekbe. A könyvből Paul Thomas Anderson csinál filmet, állítólag Robert Downey Jr. főszereplésével.

Charles Portis: Szilaj vér, Cartaphilus

Portis amerikai klasszikussá vált 1968-as regényét szerencsésebb lett volna A félszemű címmel kiadni, hogy a boltokban bóklászó olvasók könnyebben beazonosíthassák a könyvet. Ugyanis ez lenne az a regény, ami alapján a Coen-fivérek tavalyi hihetetlen sikeres mozijukat forgatták.

A True Grit-et 2010 legjobb filmjének kiáltották ki, és állítólag a könyv is szenzációs. A történet főszereplője egy 14 éves kislány, aki az amerikai polgárháború után pár évvel a westernfilmekből ismert poros kisvárosban apja gyilkosát keresi. Társául szegődik az alkoholista rendőrbíró és az ambiciózus határőr (texas ranger), együtt kóricálnak a prérin.

Thierry Jonquet: Tarantula, Cartaphilus

Egy másik könyv, amiből filmet csinálnak: a francia thrillerszerző, Thierry Jonquet elképesztően kegyetlen és sötét kisregényét Almodóvar filmesíti meg Antonia Banderasszal a főszerepben. A történetben hemzsegnek a perverzek. Egy őrült plasztikai sebész lányát a pszichiátrián tartja, nejét meg a pincében, és mindkettőjüket rendszeresen bántalmazza. A másik két cselekményszál egy menekülő bankrabló és egy zavaros emlékeivel kirakóst játszó ember történetét követi végig, míg a szálak lassan egybeérnek. Banderas azt nyilatkozta a filmről, hogy annyira beteg a sztori, hogy senki mással nem merte volna megcsinálni, csak Almodóvarral.

György Péter: Apám helyett, Magvető

György Péter (az Élet és Irodalom állandó publicistája, ismert esztéta, tanár) nemrég elhunyt, jobbikos édesapja emblematikusnak látott sorsáról gondolkodva a 20. századról és 20. századi identitáskonstrukciókról beszél. Az eddig napvilágot látott részletek alapján meglepően személyes hangvételű, terápiás célú "aparegény" született társadalomtudományi esszék köntösébe öltöztetve.

Ablonczy Balázs: A visszatért Észak-Erdély 1940-1944, Jaffa Kiadó

Ablonczy Balázs tavalyi Trianon-könyve a trianoni döntés magyarázatára született összeesküvés-elméleteket vette sorra, tárgyilagos hangon tárva fel hátterüket. A 2011-es könyvhétre betervezett erdélyi tematikájú könyv ennek a munkának a folytatása: egy újabb, számunkra szintén neuralgikus témáról hántja le a romantikát. A szerző azt vizsgálta, hogyan alakultak a mindennapok Észak-Erdélyben a visszacsatolás után, amikor nemzetépítés címszó alatt rengeteg pénz áramlott a területre, miközben - ezzel párhuzamosan - kezdetét vette a nemzetiségi és faji alapú kirekesztés.

Roger Scruton: A pesszimizmus hasznáról - A hamis remény veszélye, Noran

A modern konzervativizmus apostola (az [origo] vele készült interjúja erre olvasható) tavaly megjelent könyvében sorra veszi az olyan hangzatos, ám valójában általa kártékonynak tartott idealista téveszméket, amelyekkel szemben szerinte hasznos a pesszimizmus. Ilyen téveszme például, hogy az ember szabadnak születik, vagy hogy van haladás a világban. Scruton számos elemében kritizálja a tavaly leköszönt brit Munkáspárt politikáját, miközben morálfilozófiai, társadalomlélektani stb. hátterét nyújtja a konzervatív oldal politikai döntéseinek.

Lesz még:

Megjelenik a Nobel-díjas Herta Müller következő könyve (interjú a szerzővel), a Szívjószág. Ezt szokták az írónő legismertebb regényeként emlegetni (angol nyelvterületen mindenképp, a fordítás még díjat is kapott): négy fiatalról szól, akik a romániai diktatúra elől Németországba emigrálnak.

Az Európa kiadja a 2011-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének, a svéd Per Olov Enquistnek az önéletrajzát Egy másik élet címmel. És folytatódik Viktor Pelevin életmű-sorozata a 2009-ben megjelent t című regénnyel, akik olvasták, csak a lelkes Pelevin-rajongóknak ajánlják elolvasását.

Az Ünnepi Könyvhétre számíthatunk Tóth Krisztinától egy kisregényre, Spiró György esszékkel jelentkezik, Parti Nagy Lajos az étkezésről értekezik. Jön egy új Terezia Mora-regény is, Az egyetlen férfi a kontinensen címmel.

Az Ulpius-ház kiadja Izomtibi első, és Fejős Éva hetedik regényét, valamint elkezdi Jean M. Auel A Föld gyermekei című sikeres sorozatát, ami az őskorban játszódik, főhőse egy kislány.

A Nyitott Könyvműhely háza táján jó hír, hogy folytatódik a Scott Pilgrim-sorozat. És megjelenik az Imprimatur-sorozat szerzőinek legújabb kisregénye (címe: Titkolózások), amely a trilógia előzményeit meséli el, a főszereplő Atto Melani fiatal éveit elevenítve fel.

A Geopen kiadja a 2007-es Costa-díjas skót írónő, A. L. Kennedy Day háborúja című sötét hangulatú regényét, melynek főhőse egy második világháborús súlyosan depressziós veterán.

A lengyel írónak, Krzysztof Vargának, akinek már a Turulpörkölt-je is érdekes olvasmány volt, egy korábbi (díjnyertes) regénye jelenik meg Műkő sírkő címmel. A sztori szerint 2071-ben Varsóban egy fiú talál egy fényképet, ami egy 2005-ös családi nyaraláson készült; a fotó régi emlékekhez vezet el.

A Cartaphilusnál befejeződik a Hellboy, az Agave pedig szintén folytatja sorozatait, véget ér le Carré Karla-trilógiája, lesz még új Sansom-, Hamilton-, Banks és Winslow-kötet, jön Ray Bradbury Gyógyír búskomorságra című regénye, és a Hyperion bukása Simmonstól.

Horváth Viktornak, a nagy sikerű Török tükör szerzőjének új regénye jelenik meg Janus Pannoniusról a Jelenkornál.

(Az összeállítást készítette Dömötör Ági)