Kislexikon

Riói Föld Csúcs (1992)
Célja megmenteni a Földet, valamennyiünk otthonát a körvonalazódó ökológiai katasztrófától, amelynek fenyegető természeti előjeleit hol erdőtüzek, hol szárazságok, hol, mint napjainkban, özönvízszerű árvizek rajzolják ki, ugyanakkor pedig megóvni a legelesettebbek százmillióit a kegyetlen szegénységtől. A kettő különben összefügg.

1992-ben 117 állam- és kormányfő gyűlt egybe Rióban, hogy szembenézzen a globális fölmelegedés és más környezeti ártalmak következményeivel, amelyek hosszabb távon az egész emberi civilizációt veszélyeztetik, és közös fellépést sürgessen e jelenségek okai, például a környezetszennyező ipari tevékenység, így a légköri széndioxid-bocsátás ellen. Jelen volt az amerikai elnök, és el is fogadták az Agenda 21-et (1992. június 14.), amely az élet minőségének javításához szükséges tennivalókat tartalmazta a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása terén, továbbá a biodiverzitás (a Földet benépesítő sokmillió növény- és állatfajta) védelméről szóló egyezményt, az éghajlatváltozásra vonatkozó keret-megállapodást, amely nem kötelező korlátozásokat szabott meg az ipari országok széndioxid-kibocsátására.
(Forrás: http://www.zeg.hu)

Kiotói Föld Csúcs
1997-ben született meg a riói megállapodást kiegészítő kiotói jegyzőkönyv, amelyben azt a célt fogalmazták meg, hogy az ipari országok a 2008 és 2012 közötti időszakra 6-8 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást - azaz a Föld felmelegedését - okozó gázkibocsátást és erre kidolgozták a megfelelő rendszert is. 2000-ben az ENSZ adott keretet a millenniumi csúcsnak, amely újabb elvi nyilatkozatban erősítette meg a Rióban megfogalmazott nemes célokat.

Csakhogy a terepen - a Földön - az elvek nemigen váltak gyakorlattá. 2000-re a széndioxid-kibocsátás 10 (az Egyesült Államokban 18) százalékkal nőtt 1990-hez képest. 1997-ben az erdőtüzek 5 millió hektárt faltak fel, többet, mint bármely más esztendőben addig, a következő évben a rákkeltő ultraibolya sugárzást átengedő ózonlyuk az Antarktisz fölött 25 millió négyzetkilométeres területre nőtt, ami nyolcszorosa volt az előző, 1993-as rekordnak. 2001-ben George W. Bush amerikai elnök bejelentette, hogy országa nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, nem csökkentheti az abban előírt mértékben a széndioxid-kibocsátást, mert az ellentétes országa érdekeivel. Ami kétszeresen is keresztezte az előző évek nemzetközi erőfeszítéseit. Egyrészt azért, mert a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója éppen az Egyesült Államok, kiválása tehát eleve súlyosan veszélyezteti a riói célokat és a kiotói mechanizmust. Másrészt magával az indokkal, hiszen a globális felmelegedés megfékezése csak úgy képzelhető el, ha valamennyi ország olyan lépéseket tesz, amelyek rövidtávon ellentétesek nemzeti érdekeivel, s csak jóval később járnak igazi hozadékkal - az emberiség számára. A riói célokat éppen a rövidtávú gondolkodás veszélyezteti, egyfelől a szegénység, másfelől a gazdagság véglete. Ami az előbbit illeti, nehéz elvárni például az amazonasi esőerdőt termőföldnyerés végett felégető helyi lakosságtól, hogy az emberiség számára oly fontos vegetáció védelme érdekében inkább éhen haljon. Az utóbbira a Kiotóval kapcsolatos - a jegyzőkönyv előírásaihoz ragaszkodó többi kormány és számtalan ökológiai szervezet által elítélt - washingtoni döntés a példa, hiszen a tiltakozó kórus mit sem változtatott a Bush-kormányzat eltökéltségén, legfeljebb néhány, a bírálók szerint korántsem kielégítő amerikai pótkezdeményezést eredményezett.

A kiotói jegyzőkönyvekben előírt gázkibocsátás-csökkentés elérése 2010-ig 56 milliárd dollárba kerülne az ipari országok számára - ám ugyanebben az időben a világ leggazdagabb országai 57 milliárd dollárnyi támogatást nyújtanak a fosszilis fűtőanyagok (a legfőbb széndioxidforrás) termelésének támogatására. 1950-ben még minden emberre 17 ezer köbméter friss víz jutott, 1995-ben már csak 7 ezer köbméter, és a készletek olyan gyorsan csökkennek, hogy ebben az ütemben 2020-ra 5 milliárd embernek nem jut elegendő, s így a vízhiány válhat a legfőbb konfliktusforrássá a világon.
(Forrás: http://www.zeg.hu)

Johannesburgi Föld Csúcs (2002)
A johannesburgi Föld Csúcs résztvevői hivatalosan is elfogadták a konferencia egyik alapdokumentumát, az úgynevezett akciótervet, amely a riói csúcstalálkozón elfogadott határozatok továbbvitelére szolgál.

A 152 pontból álló, angol változatában 65 oldalas szöveg számos résztvevő szerint jócskán elmarad a csúcstalálkozót megelőző várakozásoktól. Így például mindössze ajánlást tesz a megújítható energiaforrások részarányának "lényegi növelésére" a világ energiatermelésében, de nem említ sem konkrét százalékokat, sem határidőket - így azután az Európai Unió máris kezdeményezte e határozat továbbvitelét.
(Forrás: http://www.zeg.hu)

Római Klub
A globálisan gondolkodó elit értelmiség vitafóruma, szigorúan zártkörű tagsággal: maximum 100 fő lehet a tagja. E zártkörű elit társaság első jelentését Dennis Meadows és munkatársai állították össze, és 1972-ben jelent meg A növekedés határai címmel. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek a természeti erőforrások, drámai módon megnövekszik a környezet szennyezettsége, s a Föld rohamosan növekvő lakosságát egyre nehezebb lesz megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel, ivóvízzel ellátni. Mindennek elkerülésére kidolgozták a globális egyensúly koncepcióját, amely szerint sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a meg nem újuló természeti erőforrások felhasználását.

A jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a gazdasági növekedés korlátozására irányultak. A fejlődő országok politikusai és tudósai is általánosságban ellenérzéssel fogadták a Római Klub első jelentését, amely lényegében megalapozta a zéró növekedés koncepcióját. A fejlődő világ esetében mindez egyenlő lett volna a szegénység és elmaradottság konzerválásával. Így természetes, hogy ezeket a nézeteket a fejlődő országok politikusai, közéleti személyiségei nem tehették magukévá. Minden kritika ellenére A növekedés határainak óriási érdeme, hogy felrázta a világ lelkiismeretét. Vitákat gerjesztett a további útkeresés, a méltányos, történelmileg is igazságos megoldások érdekében.
(Forrás: Láng István előadása [http://origo.hu/mindentudasegyeteme/lang/ea21.html])

Torlat
Ásványnak folyó- vagy tengervíz által összehordott telepe.
(Értelmező Kéziszótár)

Kilúgzás
A fémeknek vagy fémek vegyületeinek az ércekből oldószerekkel történő kioldása, amikor a fémes alkatrész az oldatba megy át, s a meddő visszamarad.
(Dr. Tarján Gusztáv: Bányászat Műszaki Értelmező Szótár)

Mélybányászat
A takaró réteg alatt elhelyezkedő ásványkincsnek - telepnek, telérnek, tömzsöknek - föld alatti bányatérségek létesítésével történő bányászata. A mélybányászat alkalmazhatóságának határát és esetlegesen a külfejtéses bányászattól való elválasztó vonalát a műszaki fejlődés színvonala és gazdaságossági megfontolások alapján határozzák meg.
(Műszaki Lexikon)

Plazmaállapot
Az anyag negyedik állapota, amelyben az atomok v. a molekulák ionos állapotban vannak. A pozitív és a negatív töltéshordozók száma egyenlő, ezért a plazma kifelé elektromosan semleges. Minden anyag igen magas hőmérsékleten plazmaállapotba kerül. Félvezető anyagok elektromos viselkedése már szokásos hőmérsékleten is bizonyos tekintetben megfelel a plazma viselkedésének. A plazmaállapot leggyakrabban gázkisülés keletkezésekor áll elő.
(Műszaki Lexikon)

ITER tokamak
A tokamak magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgáló berendezés. Célja olyan körülmények elérése, amelyben a plazma atommagjai között energiatermelésre használható gyakorisággal következnek be fúziós reakciók. E cél eléréséhez a plazma hőmérsékletnek 10-100 millió Kelvint kell elérnie ami kizárja hogy az bármilyen anyagi kontaktusban legyen a tárolóedény falával. Ennek megakadályozására a tokamak berendezés erős mágneses tereket alkalmaz.

A tokamak alapvető részei a tórusz alakú vákuumkamra, a toroidális tekercs, a transzformátor és további kiegészítő tekercsek. A kamrát a kísérlet kezdetekor feltöltik a munkagázzal (általában hidrogénnel, deutériummal vagy héliummal) majd a toroidális tekercsben hajtott áram segítségével erős mágneses teret keltenek a tóruszban a cső hossztengelye mentén. Amikor a tér már felépült a transzformátor primer tekercsében egy időben lineárisan növekvő áramot indukálnak. Ez a tórusz mentén elektromos teret indukál, (a tórusz maga tekinthető a transzformátor szekunder tekercsének) és ez az elektromos tér egy gázkisülést indít meg a munkagázban amely ennek hatására gyorsan ionizálódik. Az így keletkezett plazmában a transzformátor erős áramot indukál és az magas hőmérsékletre fűti a plazmát. A plazmaoszlopnak a vákuumkamra közepén tartásához kiegészítő szabályzó mágneses tekercsek szükségesek.

A százmillió fokra felhevített üzemanyagot, a hidrogén nehéz izotópjait (deutérium, trícium) erős mágneses térrel tartják össze, a ma legsikeresebb berendezés típus a tokamak, ebben gyűrű (tórusz) alakú térrészbe zárják a plazmát. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb tokamakokat építettek, fokozatosan közelítettek az erőművi reaktor méreteihez.
(Forrás: http://www.rmki.kfki.hu/plasma/fusion/tokamak.h.html)

SZUTA
A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Szovjetunió felbomlásáig.

Paleoklimatológia
Valamely terület földtörténeti múltbeli éghajlatának kutatásával foglalkozó tudományág.
(Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára)

Excentricitás
Az ellipszis alakú pályák fő jellemzője. Az ellipszis középpontjának és egyik gyújtópontjának távolságát nevezik lineáris excentricitásnak, az utóbbinak a fél nagytengelyhez vett arányát pedig numerikus excentricitásnak. Az excentricitás értéke az ellipszispálya lapultságának jellemzője. A bolygók pályájának excentricitása jóval kisebb, mint 0,1; csupán a Merkúr és a Plútó esetében kb. 0,2. A kör excentricitása 0, a paraboláé 1, a hiperboláé 1-nél nagyobb. Értelmezni csak az ellipszispályára szokták. A mesterséges holdak pályájának excentricitása általában az idő folyamán csökken, kivéve a rendkívül kis fajlagos tömegű léggömbholdakat, mert ezek pályájának excentricitását a Nap sugárnyomása módosítja (bizonyos helyzetben növeli).
(Műszaki Lexikon)