John Lee Hooker a zenei világörökség része

Nyolcvanöt éves lenne az egy éve halott John Lee Hooker, aki hat évtizeden át etalon volt a blues műfajában. A források többsége szerint 1917-ben született, mások viszont úgy tudják 1920 a helyes évszám. Maga Hooker az előbbi felé hajlik. Az augusztus 22-e és születési helyként a Mississippi állambeli Clarksdale viszont biztos.

A városban, amelyet kölyökként hagyott el, utcát neveztek el róla. Életének főbb állomásai Memphis, Cincinnati, Detroit, Chicago majd San Francisco. John Lee Hooker, a delta blues, a folk blues és a chicagói blues óriása, utánozhatatlan egyénisége volt, zenéjének alapja a boogie. Blind Lemon Jeffersont tartotta első számú példaképének. Nyolcvan fölött is színpadképes maradt, túlélt több bluesóriást, köztük Muddy Waterst, Howlin' Wolfot, Lightnin Hopkinst. Szerényen jelölte ki a saját helyét a műfajon belül. Nem tartotta magát különösebben jó gitárosnak, nem is igazán törekedett erre. Inkább jó dalokat igyekezett írni - vallotta és így vélekedett róla az utókor is.

Több száz szerzeményéből nemcsak ő maga és a műfaj "élt meg" tisztességesen, hanem rockzenészek és együttesek tucatjai, köztük a Rolling Stones, az Animals, a Yardbirds, a Doors, Eric Clapton, a Cream - merítettek belőle. Együtt zenélt Albert Kinggel, Albert Collinsszal, B. B. Kinggel, Muddy Watersszel, John Mayallal, Charlie Musselwhite-tal, Van Morrisonnal, Bonnie Raittel, Ry Cooderrel, Robert Cray-jel, Carlos Santanával, a Canned Heat együttessel és Stevie Ray Vaughannal.
Több mint száz lemeze jelent meg, fél tucat Grammy-díjat és jó néhány jelölést kapott, kitüntették a blues legnagyobb elismerésével, W. C. Handy díjjal, a Rhythm and Blues Foundation három éve életműdíjjal jutalmazta. A rockzenére gyakorolt hatásáért a Rock and Roll halhatatlanja lett egy évtizede. Mély hangja, kemény gitárjátéka Amerikában és az egész világon fogalom volt.