Szabó Leslie: Magamnak mindig kéznél vagyok

A Megasztárral ismertté lett dalszerző-gitáros elégedett sorsa alakulásával. Bár lemeze nem került a listák élére, jól fogy, a koncertjeire pedig szép számmal érkeznek a rajongók. Közismert munkamániájának köszönhetően már több tucat dal vár a következő lehetőségre - de nem csak magának, másoknak is ír számokat. Mostanában Roy és Ádám csapatával dolgozik, és a tavaszi turnét tervezi.

Elégedett vagy a lemezzel? Olyan lett, mint amilyet vártál?
- Igen, szerintem rendben van. Százharminc dalból válogattam az albumra. Teljesen szabad kezet kaptam a kiadótól, így a lemez is olyan lett, amilyennek terveztem. A közönség visszajelzéseiből úgy tűnik, hogy nekik is tetszik, ezt várták. Az lett rögzítve gyakorlatilag, amit nyáron műveltünk a zenekarral. Dob, basszus, gitárok, nem egy túlhangszerelt zene.

Milyen lesz a következő?
- Más lesz a hangszerelés, kissé kinyílunk, nem lesz ennyire letisztult. Ha kell, fúvósokkal, vonósokkal dobjuk fel a dalokat, ugyanakkor modernebb hangzást is ígérhetek. Az első lemez vége már egy új irányba mutat, amúgy is nagyon szeretem Sting muzsikáját, Phil Collins dalait.

Jól megy a klub?
- Szerencsére igen, a december 30-i koncert is teltházas volt, 240-en voltak a klubban. Havonta egyszer tartunk ilyen közönségtalálkozót. Ez nem turné, így nem ugyanazzal a műsorral lépünk fel, itt lehet variálni a dalokat. A következőre 16 új számot tervezek, szerencsére van miből.

Köztudottan igen produktív vagy.
- Nagyon sok dalom van, nem is tudom, mennyi. Egy-két feldolgozást azért játszom én is, olyanok is feltűnnek, melyek külföldi dalok, de magyar szöveget írtam rájuk. A fellépéseken játszott számok jó kilencven százalékban saját kompozíciók. Az előszilveszteri bulin is voltak meglepetések, a következő koncerten is lesznek. Másoknak is írok dalokat, most Royékkal dolgozom együtt.

Tavasszal indulsz turnéra?
- Igen, de az odébb van. Addig jól jön egy kis nyugalom, feltöltődés. És persze folyamatosan írom az új dalokat.

A régi társakkal összejártok még?
- Nincs kötelező program már, tehát csak véletlenül futunk össze. Nagyon jól esik találkozni velük, de mindenki rohan, intézi a saját dolgát, így maradnak a véletlenszerű találkozások.

Mi a véleményed a második sorozatról, az új énekesekről?
- Nézem a Megasztár-t, érdekel, ráadásul nosztalgiával tölt el. Tehetségekkel tele az ország. Boogie-val pedig régóta ismerjük egymást, együtt jártunk zeneiskolába. Én akkoriban még hegedültem.

www.szaboleslie.hu

Ibolya mögött ott áll Presser, Novák. Neked nem hátrány, hogy nincs pártfogód?
- Nem érzem annak, néha még jó is. Én magam mindig kéznél vagyok. Szerintem a hitelesség a legfontosabb, és ha valaki megír egy szöveget, másvalaki zenét szerez rá, és a harmadik elénekli, akkor nem biztos, hogy az igazán őszinte lesz. Ez ritkán sül el jól. Ha nem állnak mögöttem ismert zenészek, akkor nem kell ezen görcsölni, hogy mi lesz, nem kell várni a dalokra. Szerencsémre sok ötletem van, jönnek a dalok sorban, de a fiók is tele van velük.

Könnyű másnak írni dalt?
- Azoknak írok, akiket szeretek, ismerek. Royjal például már nagyon régóta ismerjük egymást, így könnyebb együtt dolgozni. Csak a sürgetés nem jó, ugyanis az idő nem jó múzsa.

Mire mentél volna a Megasztár nélkül? Hány év kellene, hogy országos ismertségre tegyél szert azzal, hogy egyféle új Cseh Tamásként járod az országot egy gitárral?
- A médiának hihetetlen hatalma van. Tévés szereplés nélkül is lehet persze zenélni, korábban is csináltam, de a kis sörözőkben, kis pubokban nincsenek nagy lehetőségek. Én ezért mentem el a műsorba. Arra nem is gondoltam, hogy megnyerhetem a Megasztár-t, de a tízes döntőbe be akartam kerülni, hogy meglegyen az ismertség. Az én esetemben talán annyi a plusz a többiekhez képest, hogy nem kell másokhoz alkalmazkodnom, nem más dalait kell előadnom.