A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a kaliforniai Los Angelesben és környékén jelentékeny és virágzó punk színtér működött, amely kitermelt jó néhány, napjainkra legendássá érett zenekart és persze annál is több amatőr garázsbandát, melyeket ma már talán a téma fanatikusai sem tartanak számon. Így a What Is This?vagy a Tony Flow and the Miraculously Masters of Mayhem zenekarok nevei valószínűleg nem sokat mondanak a popzenében mégoly járatos olvasónak sem. Ami miatt a fent említett csapatok sok reményteljes pályatárshoz hasonlóan mégsem merültek a feledés homályába, az újszerű, formabontó zenei törekvéseik és gyakran csupán egy szál zokniban prezentált koncertjeik mellett annak is köszönhető, hogy ezekben a formációkban kezdte meg közös zenei karrierjét a Fairfax gimnázium négy diákja; az excentrikus énekes Anthony Kiedis, a trombitáról átigazolt basszusgitáros Michael 'Flea' Balzary, a gitárhősök új generációjához tartozó, izraeli születésű Hillel Slovak és a dobos, Jack Irons.
A Jimi Hendrix által inspirált, mégis egyéni felfogású gitárjáték, a funk dögössége és a punk amatőr, szemtelen bája hatásos elegyet alkottak a '83-tól már The Red Hot Chili Peppers néven működő együttes zenéjében, így nem csoda, hogy - lehengerlően energikus koncertjeiknek is hála - hamarosan az EMI kiadó figyelmét is felkeltették.
1984-ben pedig már meg is jelent első, cím nélküli lemezük, amelynek elkészítésében Slovak és Irons nem akartak részt venni, inkább visszatértek a kevesebb felhajtással és felelősséggel járó What Is This? zenekarhoz. A két helyettes, Jack Sherman gitáros és Cliff Martinez dobos közreműködésével felvett lemezanyagra a fiúk nem tudták átmenteni a RHCP élő koncertjeire jellemző kirobbanó energiát és intenzitást, és valljuk be, az Out In LA című korai koncertfavoriton és egy-két izgalmasabb felvillanáson kívül sajnos a dalok sem lettek olyan erősek. Hiába ült a produceri székben a zenekar egyik példaképe, a diszkót és punkot egy platformra hozó legendás Gang of Four gitárosa, Andy Gill, igazi, első, útkereső lemez lett a végeredmény, amely bár megérdemli az ígéretes jelzőt, sok vizet mégsem zavart.
A lemez megjelenését követő koncerteken pedig már végképp nyilvánvalóvá vált, hogy a banda az új tagokkal gyakorlatilag működésképtelen, így mikor 1985-ben, egy nagylemez után a What Is This?-nek örökre befellegzett, Slovak minden további nélkül visszatérhetett a Red Hot Chili Peppers soraiba, hogy aztán a többiekkel együtt lerakják annak a zenekarnak az alapjait, amelyet ma is ismerünk.
Balról az első Slovak, a negyedik Irons |
Bár Irons hezitálása miatt a klasszikus négyes újbóli összeborulására egy kicsit még várni kellett, a nélküle felvett, 85-ös Freaky Styley már egy határozott koncepcióval és elsőrangú dalokkal bíró zenekart mutatott. A produceri feladatokat ezúttal a funk-legenda George Clinton vállalta magára, és az ő általa megálmodott hangzás bizony remekül állt a zenekarnak, akárcsak a jól megválasztott feldolgozások, hiszen a lemezen szerepel egy Meters és egy Sly & The Family Stone átirat is. A Freaky Styley-n pedig végre már minden olyan összetevőt megtalálhatunk, ami az RHCP-t a világ egyik legnagyobb rockszenzációjává tette a későbbiekben; a ritmusszekció agresszívan funkos húzása, Slovak védjegyszerű játéka és Kiedis lökött szövegelése szexről, drogokról és még több szexről meghozta a régen várt sikert, és a zenekar egy hosszú és eredményes turnét bonyolított le az Egyesült Államokban, már az újra csatlakozott ex-dobos, Irons közreműködésével.