Elégetett és betiltott lemezek

Július 31-én múlt 40 éve annak, hogy derék amerikai polgárok Beatles-lemezeket égettek az alabamai Birmingham városában, miután John Lennonnak volt mersze kijelenteni, hogy zenekara népszerűbb Jézus Krisztusnál. Ez manapság furcsa, anakronisztikus barbarizmusnak tűnhet, pedig a könnyűzene története a mai napig tele van betiltott, elégetett, cenzúrázott lemezekkel és dalokkal. Az elégetett Beatles-lemezek apropóján teszünk egy rövid időutazást a könnyűzene és a politikai vagy társadalmi ingerküszöb viszonyáról, a rock and roll hajnalától, egészen a punkkorszakig.

Persze, nemcsak Amerikában nézték rossz szemmel az ifjúság új bálványait, a britek sem adták meg magukat könnyen. 1960-ban Ricky Valense vezette a brit listát Ray Peterson Tell Laura I Love Her című dalával, amelynek aztán, valamennyi verzióját utolérte a cenzúra, mivel egy fiúról szólt, aki meghalt egy autóversenyen. Hasonló indokkal tiltotta le a BBC a Tribute To Buddy Holly című, Mike Berry & The Outlaws számot, amiért az egy halott tinédzser sztár előtt tisztelgett. Ugyancsak cenzúra várt a szexuálisan kétértelműnek minősülő dalokra, de volt, hogy politikai okok vezettek egy-egy szám betiltásához.

Sőt, nemcsak dalok estek áldozatul a "baloldali bajkeverők" ellen vívott harcnak, hanem az FBI például több énekesről is külön aktát vezetett: Jim Morrison és Bob Dylan mellett, olyan folkénekeseket övezett még megkülönböztetett figyelem, mint Woody Guthrie, Pete Seeger vagy Phil Ochs.

A politikai tartalmú tiltások a vietnámi háború után szaporodtak meg, addig a fő botrányok olyan ártatlannak tűnő dalokhoz fűződtek, mint a Kingsmen Louie Louie című garázsrock klasszikusa. Itt is be vonták volna az FBI-t, de még nekik sem sikerült bebizonyítaniuk, hogy a lemezt lelassítva, obszcén szövegeket lehet hallani, így két év után megszüntették a vizsgálatot, amit Indiana állam kormányzója indított. A Rolling Stones és a Satisfaction kálváriáját aligha kell bemutatni, mint ahogy Jaggerék Let's Spend The Night Together-je is tiltólistára került.

A Beatles végül megúszta

Beatles

Lennon ezután Chicagóban, a zenekar amerikai turnéja előtti sajtótájékoztatón kért bocsánatot a nyilatkozatáért: "Nem mondom, hogy jobbak vagy különbek vagyunk Jézusnál, nem is hasonlítom magunkat Jézus Krisztushoz vagy Istenhez" - mondta egyebek között, és elismerte, nem volt helyes, amit mondott. Ezzel azonban még mindig nem sikerült eloltani a gyűlölködés máglyáit, a Ku-Klux-Klan például megpróbálta megakadályozni a Beatles memphisi koncertjét, míg a spanyol és a holland rádió is eltávolította egy időre a Beatlest a műsorából, akárcsak Dél-Afrika, ahol a média az együttes feloszlása után sem játszotta Lennon dalait, Paul McCartney vagy George Harrison szólólemezei azonban már átmentek a rostán.

A Ku-Klux-Klan akcióban

Spanyolország egyébként nem csak a Beatles-szel szemben volt könyörtelen: 1968-ban Joan Manuel Serrat képviselte volna az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon a La la la című dalával, amelyet katalánul szeretett volna elénekelni. A Franco-rezsim azonban ahol lehetett, visszaszorította a katalán nemzeti törekvéseket, Serrat viszont nem volt hajlandó spanyolul énekelni, így helyette Massiel énekelte a dalt spanyolul (amivel meg is nyerte a fesztivált). Mindeközben a katalán énekes dalait betiltották, és lemezeit elégették az utcákon.

Visszatérve Lennonra, őt nem hagyta nyugodni a téma, és három évvel a botrány után, The Ballad Of John And Yoko című számában is emlegette Jézust és a keresztrefeszítést, mellyel ismét elérte, hogy fél Amerika bojkottálja a dalt.