Paris Hilton új szerepben

Vége az uborkaszezonnak a zeneiparban, és ahogy közeleg az ősz, egyre több nagy név tűnik fel az újonnan megjelenő lemezek között. Ezen a héten debütál a hivatásos híresség, Paris Hilton, filmzenelemezzel tér vissza a mindig megbízható Outkast, és két énekesnő, Kelis, illetve a Catatonia volt énekesnője, Cerys Matthews is megpróbálkozik visszatérni az elitbe.

Kelis: Kelis Was Here

Előzmények: Az amerikai R&B-színtér egyik legnagyobb reménysége távolról sem csak arról nevezetes, hogy a népszerű rapper, Nas felesége. A 27 éves Kelis Rogers a kilencvenes évek végén tűnt fel, és eddigi pályafutásában kiemelkedő szerepet játszott a Neptunes producerduó, akik a saját Clones című lemezükre is feltettek egy Kelisszel készült számot, amivel belopták a köztudatba az énekesnő nevét, és 2004-ben már a Milkshake az év egyik legnagyobb slágere lett a műfajban, nem is véletlenül. A sokoldalú Kelis korántsem ragadt le a szigorú értelemben vett R&B-nál, rock-, hiphop-, soul- vagy reggae-hatások minden lemezén fellelhetők voltak.

Eredmény: Karrierje során először Kelis a Neptunes segítsége nélkül vágott bele a lemezkészítésbe, noha neves közreműködőkben most sincs hiány: a Paris Hilton kapcsán is említett Scott Scorch, aztán Will.i.am (Black Eyed Peas), Cee-Lo (mostanság Gnarls Barkley), és a Britney Spears Baby One More Time című slágerét is jegyző svéd Max Martin. Így aztán meglehetősen eklektikus az album (ami Kelis esetében amúgy is megszokott), de hiába a sok nagy név, egyrészt a lemez túl hosszú, másrészt túlzottan sokféle elvárásnak szeretne megfelelni (még a védjegyszerű göndör fürtjeit is kisimította), így aztán hiába vannak rajta remek slágerek (Bossy), ez vélhetően még mindig nem az a csúcslemez, amit a sokoldalú és tehetséges énekesnőtől vár a közönség.

Kiknek ajánlható: Kelis mindig is kicsit kívülállónak számított az R&B világában, vagányabb és egyénibb előadó, akit nehéz beskatulyázni, így aztán mindenki tehet vele egy próbát, aki nem idegenkedik alapból a fekete zenéktől.

Olyan, mint: Egy sokszínű urban énekesnő, valahol félúton Beyoncé sikamlóssága és Missy Elliott ötletessége között.

Cerys Matthews: Never Said Goodbye

Előzmények: A kilencvenes évek második felében sikeres walesi Catatonia zenekar énekesnője, Cerys Matthews második szólólemeze címében utal a saját életében bekövetkezett drámai fordulatokra: míg huszonévesen csak a siker jött (két brit No. 1 album a Catatoniával, duett Tom Jonesszal, a Melody Maker pedig a rock legszexisebb nőjének választotta meg), a zenekar 2001-es feloszlásakor azonban alkohol- és drogproblémák, és mint mostanság bevallotta, heroinista is volt. Cerys Nashville-be, a country fővárosába költözött, ahol férjhez ment, kiadott egy nem túl nagy visszhangot kapó folklemezt, és szült két gyereket, akikből azonban nem akart amerikait csinálni, ezért idén nyáron családostul visszaköltözött Walesbe.

Eredmény: Cerys még mindig a generációja egyik legegyénibb, legkülönösebb hangú énekesnője, aki érezhetően vissza akar kerülni a listákra. A folkos kísérletezgetés helyett visszatér a konvencionálisabb pop/rockhangzáshoz, de sokkal érettebb, felnőttorientált zenei világgal - ahogy az talán egy 37 éves családanyához illik is. Elsöprő erejű rockhimnuszok tehát nincsenek, csak - egy kivételével - nyugodt, lassan poroszkáló dalok (kétszer besegít a szintén walesi Super Furry Animalsból Gruff Rhys).

Kiknek ajánlható: Kellemes hallgatnivaló, amely háttérzenének is tökéletes, bár Cerys sajátos hangja némelyek számára szokatlannak tűnhet.

Olyan, mint: Nem nehéz észrevenni a hasonlóságot az utóbbi időben feltűnt énekes-dalszerzőnőkkel, így KT Tunstall vagy egy folkosabb és rusztikusabb Katie Melua lehet a hasonlítási alap.

Inkei Bence