Katie Melua: Sztálin után csak a második

Katie Melua azok közé a popénekesnők közé tartozik, akik élőben is legalább olyan elbűvölően néznek ki, mint a fényképeken. Állítása szerint Londonban feltűnés nélkül mászkálhat az utcán, mert nem ismeri fel senki, ami már csak azért is furcsa, mert nemcsak az Egyesült Királyságban, de gyakorlatilag bárhol a világon feltűnést keltene egy ilyen egzotikusan szép külsejű lány - legalábbis az ember ezt gondolná. A grúz származású, de Nagy-Britanniában felnőtt Melua az elmúlt évek egyik legsikeresebb új énekesnője: első két lemeze többszörös platinalemez több országban is, mindkettőből több milliót adtak el világszerte. A még mindig csak 23 éves gitáros-énekesnő Norah Joneshoz hasonlóan a dzsessz és a blues stílusjegyeit beépítve énekelt finom dalokat, és lett a főként felnőtteket megcélzó rádiók kedvence. Legújabb lemeze, a Pictures a múlt hónapban jelent meg, ebből az alkalomból tett egy rövid látogatást Budapesten, és nyilatkozott az [origo]-nak is.

Voltál már szovjet és grúz állampolgár, egy ideje pedig már hivatalosan is a brit királynő alattvalója vagy. Milyen nemzetiségű énekesnőnek vallod magad?
- Mivel nem grúz nyelven énekelek, nem mondanám, hogy grúz énekesnő vagyok, hanem inkább brit. De ha a nemzetiségem a kérdés, akkor természetesen a grúz a válasz, bár már elég régóta élek Angliában ahhoz, hogy mondjuk félig britnek is érezzem magam.

Akkor ez jó eséllyel jelenti azt, hogy te vagy most a legismertebb grúz ember a világon...
- Sztálin után csak a második lehetek (nevet).

Na de ő már jó ötven éve kiszállt a versenyből, nem?
- Rendben, ha csak az élőkről beszélünk, akkor tényleg lehet, hogy én vagyok az. Tudod, elég kis nemzet a miénk, alig ötmillióan élnek Grúziában.

Gyakran látogatsz haza még most is? Mit szóltál ahhoz, hogy Grúzia mostanában tüntetések és utcai zavargások miatt került a hírekbe?
- Igen, igyekszem minden évben visszamenni legalább egyszer, hiszen a szüleim és a testvérem kivételével minden rokonom ott él. Ráadásul a nagy többségük Tbilisziben, ahol az összecsapások is voltak, szóval a múlt héten elég sokat idegeskedtünk miattuk. Jövőre választások lesznek, nagyon kíváncsi vagyok, mi fog történni addig.

Nem gondoltál arra, hogy a dalszövegeidben is foglalkozz mondjuk ilyen jellegű, politikai témákkal?
- Az előző lemezemen a Spider's Web című szám politikai témájú volt (főképpen az iraki háborúval foglalkozott), de az új albumon a film és a mozi volt a központi téma, abba a koncepcióba nem fértek bele politikai indíttatású számok. Egyébként viszont igyekszem mindennel foglalkozni a szövegeimben, ami az életemben történik, például az első lemezen a Belfast című dalt az Észak-Írországban töltött éveim ihlették.

Mondhatjuk, hogy elég hirtelen törtél be a popzenei elitbe, hónapok alatt lettél teljesen ismeretlen lányból sztár. Ezt hogyan élted meg?
- Végül is mondhatjuk, hogy így volt, én mégis fokozatosan éltem meg ezt. Mindig is arra törekedtem, hogy kettéválasszam a karrieremet és a magánéletemet, tehát a sikereimet nem vittem haza magammal. Ennek köszönhetően nem is változott drasztikusan az életem: nem nagyon ismernek fel az utcán, ugyanazok a barátaim, mint korábban. Még a kezdet kezdetén azt mondtam a kiadómnak, hogy azt szeretném, ha a zeném lenne híres és nem én magam. Ezért minden interjúval, amit adok, a zenémet szeretném népszerűsíteni, és nem saját magamat, a külsőmet, az életstílusomat. Éppen ezért az emberek elsősorban Katie Melua zenéjét ismerik, és nem az arcát. Egyelőre tehát minden jól alakult, de tudom, hogy nagyon könnyű megbotlani...

Karrieredben nagy szerepet játszott Mike Batt, aki dalszerzőként is közreműködött mindhárom eddigi lemezeden, ám a hírek szerint most utoljára. Mi az oka a szakításnak?
- Mike menedzserként is segíti a karrieremet, és fogja a továbbiakban is, tehát ez nem valódi kenyértörés. Egyszerűen egy logikus folyamat, előadóként a saját lábamra szeretnék állni, ez minden. Nem tartom kizártnak, hogy a jövőben valamikor újra csinálunk majd közösen lemezt, de most nem, új fejezetet szeretnék nyitni.