Beindultak a nagyágyúk a lemezpiacon

Valósággal rügybe fakadtak a lemezeladási listák, mostmár ugyanis nem csak a kísérletezők vagy az újoncok friss albumai kerültek fel az értékesítési rangsor felső szegmensébe, de egyre több nagy név üti fel a fejét. Az eheti lista fényét Amerikában például Sheryl Crow és Lenny Kravitz emelték, a briteknél pedig Michael Jackson régiúj zenéjére voltak nagyon kíváncsiak. A németeknél a metál zene természetesen most is fontos szerepet játszik, hazánkban ezzel szemben teljes a csend.

A Grammy-díj átadása, illetve az, hogy már február közepe van, kezdi szétfújni a zenepiacon kószáló ördögszekerek által keltett kihalt hangulatot, és beindulni látszik a lemezgyártás. Ez pedig végre már nem csak a tavalyi sztár kiadványok újranyomását jelenti, hogy komolyan jelen van az újdonságok mezőnye is. Ezen a héten négy új albummal bővült az amerikaiak által legtöbbet vásárolt tíz lemez sora, amelyek között már neves előadók versenyeznek a legjobb címéért, de azt két kultikus figura elől elhalászta egy hawaii szörfös.

Az értékesítési eredmények publikálási sorrendjéből adódik, hogy Jack Johnson élre ugrása nem annyira meglepetés ezen a héten, inkább már sejthető a múlt heti brit eredmények alapján. A Hawaii-szigetekről származó egykori szörfös, aki sportkarrierje után a zenélés mellett döntött, a szigetországban is megszerezte a legjobb címet gitáros-énekes albumával, ha pedig egy könnyen befogadható amerikai lemez a briteknél jól fogy, akkor az jó eséllyel lesz áttörő az USA-ban is. Az elmélet azonban olyan úton egyszerűbben is levezethető, hogy mivel Johnson az elmúlt hat év alatt csak javítani tudott helyezésein, és előző kiadványa már feljutott a csúcsra, várható volt, hogy ezt meg tudja ismételni. Először a 2002-es Brushfire Fairytales-szel volt sikeres, ami 34. lett a kereskedelmi mezőnyben, majd az egy évvel későbbi On And On már harmadik, két évvel később az In Between Dreems második, tavaly pedig egy animációs film zenéjével első lett, így a Sleep Through The Static sorsa eleve meg volt pecsételve.

Az viszont már nem volt kiszámolható az előző heti brit eredményekből, hogy olyan mezőnyben fog kitűnni a mostani győztes, amelyben központi szerepet játszik Sheryl Crow és Lenny Kravitz is. Crow gitárjával felszerelve néhány év kemény munka, háttérénekesi pálya és tanulás után vált a '90-es évek egyik legmeghatározóbb rockénekesnőjévé. Debütáló albuma csak három kislemez után kapott szárnyra 1995-ben, de ekkor egy erős nyári sláger és három Grammy-díj után a Tuesday Night Music Club felszállt egészen a harmadik helyig a lemezrangsorban. Ez után voltak ennél gyengébb pillanatai is, de stúdiólemezzel nem került már kívült a Top 10-en. Legutóbb 2005-ben volt második a Wildflower-rel, majd miután rákot diagnosztizáltak nála, a gyógyulásra összpontosított, de most felépülve tért vissza, a friss lendület pedig ismét egy második helyezést hozott a számára.

Az aktuális lista harmadik helyezettje az előző heti első, Alicia Keys, aki után mindjárt jön a következő új belépő, Lenny Kravitz, ezzel a legjobb négy között három újdonságot, méghozzá három gitáros-énekest találunk. A nem csak a zenében, de divatban legalább ugyanannyira diktáló retro rocker karrierje elején még Prince nyomdokaiban próbálkozott, majd a '70-es évek rockzenéjében találta meg a saját hangját, és hamar a mainstream piac elemi részévé vált. Let Love Rule című dala volt először sikeres, ami a debütáló lemezt is felhelyezte a fősodor térképére, a '91-es Mama Said pedig már a legjobb negyvenen belül volt. Eredményei ezután a közepesen jó kereskedelmi kategóriát képviselték a tízedik és harmincadik helyezést között elért pozícióikkal, ikon szerepe és slágerszerzői képessége azonban megmarad, amit jól alátámaszt a Greatest Hits csúcsként elért második helye. Ezt felülmúlni most sem sikerült, egy második legjobbat azonban letett az asztalra: ez az új It Is Time For A Love Revolution, ami negyedik.

A Top 10-ben még további egy újdonságot találunk, amelyet K.D. Lang szolgált tízedik stúdióalbumával, Watershed címmel. A kanadai énekesnő három lemez után váltott a country-ról a kortárs felnőtt popzenére, de mindkét stílusban szerzett Grammy-t, ezzel hagyva nyomot tehetségének mindkét kategóriában. A mostani lemez 2000 óta az első teljes egészében saját szerzeményekből álló stúdióanyaga, amely eggyel meg is haladta az eddigi saját rekordját, az a1988-as kilencedik helyezést. A mostani lemezlistán tízen belül találjuk még természetesen a Grammy-jelöltekből álló válogatást, és a továbbra is felkapott Juno filmzenét, újdonságokért azonban tovább kell tekintenünk a középmezőny irányába.

Errefelé az első új belépő szintén filmzene, méghozzá a Step Up című táncos mozi második részének betétdalgyűjteménye, ami a 13., majd rögtön utána következik Kenny G a Rhythm & Romance-szal. Utóbbi érdekessége, hogy talán az egyik legtöbbet a poplistán is szereplő mai dzsessz zenész, aki mainstream sikerei mellett immár tizenharmadszor szerzi meg saját műfajának listavezető pozícióját. Előbbi kettővel ki is merítettük az aktuális legkelendőbb ötven album újdonságainak listáját, az azonban figyelemreméltó ebben a szakaszában a rangsornak, hogy milyen mértékű lecsúszásoknak lehetünk tanúi az előző héthez képest. Ott van például a Hannah Montana soundtrack feldolgozásgyűjteménye, amely hetedikből lett 22., az ír metálbanda, a Bullet For My Valentine, amely 25 helyezést veszített korábbi negyedik pozíciójából, a legnagyobb lehullást azonban a Mars Volta szenvedte el, amely egy hete még harmadik volt, most viszont már csak 51.

A slágerlistán a nagylemezpiaccal szemben érdemi változás nem történt, így az élen továbbra is Flo Ridaés T-Pain állnak a Low-val, akiket az egy héttel ezelőttivel megegyező sorrendben követ Chris Brown (With You, 2.) és Rihanna (Don't Stop The Music, 3.). Kettőt erősített viszont pozícióján Yael Naim, akit egy reklámfilmzene kapcsán kaptak fel, ennek a javításnak pedig érdekessége, hogy a rádiójátszásokat is beszámító slágerlistán ő főleg a kislemezeinek konkrét vásárlásával nyert előnyt.