József Attila Színház: "Abba kellene hagyni a hülyeségek terjesztését"

Heves tiltakozást váltott ki a színház rajongóiból és egyes szakmai szervezetekből a József Attila Színház csütörtöki közleménye, amely szerint a főváros döntése nyomán a társulatot szélnek ereszthetik, a színház bezárhat. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az [origo]-nak ugyanakkor elmondta, továbbra is színház lesz a József Attila Színház helyén. A színház sztárja szerint az ügy rosszat tesz a színháznak, a távozó igazgató elődjét teszi felelőssé a főváros által kifogásolt pénzügyekért.

Csomós Miklós azt mondta, hogy azt a kijelentést, amely szerint az önkormányzat az épület más jellegű hasznosítását is el tudná képzelni, nem ők mondták, hanem ön szokta mondogatni. Egyetért ezzel?

Méhes László: Egy színház két dologból áll: társulatból és épületből. Ha a társulatot nem kívánja megtartani az önkormányzat, akkor csak az épületet tudja hasznosítani. Ezt nehéz másként értelmezni. Csomós úr sajnos nem írta le hivatalosan, mi a szándéka a József Attila Színházzal, szóbeli megjegyzéseiből, a sajtónyilatkozataiból próbáljuk követni, mit gondol. Egyébként szó szerint azt nyilatkozta két hete a Népszabadságnak, hogy a főváros "pályázatot ír ki az épület hasznosítására, és magántőke bevonását reméli - ezzel egyéb funkciók is szóba jöhetnek". Éppen azért mentünk el egy hónapja Esztergályos Cecíliával Tarlós Istvánhoz, mert végre világossá szerettük volna tenni, mi igaz a pletykákból, mit tervez a városvezetés a színházzal. Tőle akkor megnyugtató választ kaptunk, de most más valami nagyon más történik.

Kíván reagálni azokra a kijelentésekre, amelyeket Csomós Miklós önről tett, amikor azt sorolta, miért vesztette el a munkájába fektetett bizalmát?

Méhes László: Júliusi hivatalba lépésem után művészeti vezetőnek neveztem ki elődömet, Léner Pétert. Erre minden okom megvolt, hiszen a színház művészileg prosperált az elmúlt években is. Nem tanácsadásról van tehát szó, hanem munkakörről, amire ötéves határozott idejű szerződést kötöttünk, havi 500 ezer forintért. Természetesen művészeti vezető is csak egy működő színházban lehet az ember, ha tehát a színház jelenlegi formájában megszűnik, ő sem fogja kitölteni a mandátumát. Ettől függetlenül tény, hogy hivatalba lépésem után általam kezdeményezett vizsgálatok feltárták, hogy az elmúlt tíz évben a színház tetemes tartózást halmozott fel (keretes írásunkban olvashatók erről részletek). Erről haladéktalanul tájékoztattam az önkormányzatot, és én kértem vizsgálatot a Fővárostól és a VPOP-tól is. A fővárosi revizori jelentés megerősíti, hogy így történt, Csomós úr tehát a saját hivatalával is vitatkozik. Azt is pontosan tudja, hogy az elődöm idején keletkezett adó- és egyéb tartozás nagy részét az elmúlt fél évben a növekvő jegybevételeknek köszönhetően önerőből visszafizettük, a fennmaradó rész törlesztésére pedig garanciát vállaltunk, ez tehát a fővárosnak nem került egy fillérjébe sem. Ami a társulatnak fizetett jutalmakat illeti, arról még a hiány feltárása előtt intézkedtem, akárcsak Léner úr művészeti vezetői megbízásáról.

A főváros önhöz eljuttatott levele szerint augusztus 1-jétől megszűnik ugyan a színészek repertoáros státusza, de a főváros az épületet továbbra is színházként kívánja üzemeltetni. Ekkor akár maradhatna a jelenlegi társulat a színházban, amely az előadások után kapná a fizetését. Így a társulat nem kellene, hogy okvetlenül megszűnjön, legfeljebb két hónapig - júliusban és augusztusban - nem kapna fizetést. Valós veszélynek látja, hogy bezár a színház és 106 munkatársa elveszíti a munkáját?

Méhes László: Ezt nemcsak mi látjuk így, hanem a Magyar Színházi Társaság és a MASZK Országos Színészegyesület is. 106 bizonytalan helyzetbe került ember természetesen nem tud együtt maradni, aki tud, az megpróbál máshol munkát keresni. Ez azt jelenti, hogy a repertoáron lévő, egyébként pénzt hozó darabokat sem lehet műsoron tartani. Ha az lenne a cél, hogy a jelenlegi társulat megmaradjon, akkor nem hasznosítási pályázatot írnának ki, hanem keresnének egy olyan direktort, aki bírja a támogatásukat. Egyébként éppen ebben egyeztünk meg, amikor Tarlós Istvánnál voltunk. Mi azt is vállaltuk, hogy kevesebb pénzből működünk tovább, tehát pénzügyi indokokat sem látok.

Milyen most a hangulat a József Attila Színházban?

Méhes László: Amíg a színpadra nem lépünk, addig éppen olyan rettenetes, amilyet a helyzet és a méltatlan eljárás indokol. Hogy még nekünk kell magyarázkodni azért, mert szélnek kell ereszteni egy évtizedek alatt kialakult társulatot. A színpadra lépve azonban a tőlünk telhető maximumot nyújtjuk a közönségnek. Amíg van színház, játszunk.

Napvilágra került tartozás
2010. április 29-én a Fővárosi Közgyűlés egyhangú szavazással Méhes László színész-rendezőt választotta meg a József Attila Színház igazgatójának a 2010. július 1. - 2015. január 31. közötti időszakra. Az új vezető hivatalba lépése után bekérte az átadás-átvételhez szükséges iratokat. 2010. július 9-én a színház könyvvizsgálója arról tájékoztatta az új vezetést, hogy a József Attila Színház június 30-án fennálló tartozása kb. bruttó 270 millió forint, a színház elköltötte a háromnegyed évi támogatását, a második negyedévről jelentős beszállítói tartozással rendelkezik. A tartozás legnagyobb része adó- és járuléktartozás, amely tíz év alatt halmozódott fel. (Forrás: József Attila Színház)