Az '56-osok terén akar múzeumi negyedet a kormány

Az '56-os emlékművet lebontaná, helyére visszaépítené a Regnum Marianum-templomot Szőcs Géza kulturális államtitkár, az egykori Felvonulási térre pedig egy több épületből álló múzeumnegyedet tervez kialakítani a kormányzat. A tervek szerint ideköltözhetne a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Közlekedési Múzeum. A Szépművészeti bővítésére szánt 3,7 milliárd forintos uniós támogatást az új múzeumi koncepció elindítására szánják, és további forrásokat remélnek a múzeumi negyedbe települő, múzeumok helyére költöző kormányzati intézmények épületeinek hasznosításából is.

Szőcs Géza kulturális államtitkár kedd délelőtt, a Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról a kulturális fejlesztéseket 10 évre meghatározó koncepcióról, amelyet 2011 végére terveznek elkészíteni, és amelynek részét képezi többek között a Szépművészeti Múzeum bővítése is. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Szépművészeti bővítésére szánt 3,7 milliárdos uniós támogatást teljes egészében a múzeumnegyed koncepciójának kidolgozására és a fejlesztés elindítására szánja a kormányzat. Szőcs Géza államtitkár az [origo]-nak elmondta, a felújításra szoruló és ehhez régóta anyagi forrásokat váró budai vár, illetve Iparművészeti Múzeum ebből az uniós forrásból nem kap pénzt.

"Ne kezdjenek csomagolni a Nemzeti Galériában"

Az egykori Felvonulási térre tervezett múzeumi negyedben a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Közlekedési Múzeum állna, de Szőcs Géza leszögezte, egyelőre még nincs végleges döntés arról, hogy mely intézmények kapnának helyet a több épületből álló, tervezett múzeumegyüttesben. "Ne kezdjenek még csomagolni a Néprajzi Múzeumban, és a Nemzeti Galériában" - tette hozzá a kulturális államtitkár. Ahogy fogalmazott, "megvannak az érvei", miért kellene átköltöztetni ezeket a múzeumokat, de döntés még nincs.

A projekt részletes kidolgozását 2011 végéig kívánják befejezni, hogy 2012-ben már elkezdődhessen a fejlesztés első lépcsője. De Szőcs Géza államtitkár a lehetséges elképzelések között említette, régóta szükség lenne a fővárosban egy fotográfiai múzeumra, illetve kiállítóhelyre is.

A múzeumi negyed projekt irányítására és véghezvitelére Szőcs Géza kapott megbízást Orbán Viktor miniszterelnöktől, de az átfogó koncepció kidolgozásában szerepet kapna Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója is.

A múzeumi negyedet megépítéséhez - a meglévő uniós támogatáson túl - további uniós forrásokat remél a kormányzat. Szőcs Géza az [origo]-nak elmondta, a fejlesztések második pillérét úgy hoznák létre, hogy a budai várban felszabadult helyre, illetve a Néprajzi Múzeumba kormányzati intézményeket költöztetnének, és a műemléki besorolással nem bíró kormányzati épületek hasznosításából lehetne tovább finanszírozni a múzeumi negyed építését.

"Tágabb kontextus"

Szőcs Géza a sajtótájékoztatón elmondta, "tágabb kontextusban kell újraértelmezni Budapest belvárosát". "Egy felismerésről van szó: arról, hogyan nézzen ki a főváros öt, tíz vagy tizenöt múlva" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint az alapokat most kell lerakni. A Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítésének lefújásával a prioritásokat fogalmazta újra a kormányzat. Szőcs Géza a Szépművészeti bővítésének szükségességét elismerte, de úgy véli, "a mégoly fontos beruházás várhat", míg a múzeumi negyed átfogó koncepciója ki nem alakul. Hozzátette, egy város építészeti kontúrját inkább a föld feletti fejlesztések határozzák meg.

Az államtitkár kiemelte, a budapesti múzeumi negyed az eddig szétszórtan működő fővárosi múzeumi intézményeket foghatná egybe a berlini Museuminsel (múzeumsziget), vagy a bécsi múzeumnegyed mintájára.

Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója a tervekről beszélt a sajtónak | Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A kulturális kormányzat az Andrássy utat képzeli el Budapest új kulturális tengelyének. Az ún. Andrássy-negyed fejlesztésének képezné részét az egykori Felvonulási térre tervezett múzeumi negyed építése is. Szőcs Géza az [origo]-nak elmondta, jeles építészek bevonásával döntöttek arról, hogy a Tarlós István főpolgármester terveiben szereplő, Nyugati pályaudvar és a Szépművészeti Múzeum közötti - az előző kormány alatt kormányzati negyed céljára szánt - terület helyett az 56-osok terén valósuljon meg a múzeumi negyed. A tervek előkészítésében részt vett Finta József építész, a Westend bevásárlóközpont és a Teve utcai rendőrpalota tervezője is.

"Ennél jobb helyet nem lehet találni a múzeumi negyednek" - kommentálta a tervet Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki azt is elmondta, - annak ellenére, hogy ők most elesnek a bővítés lehetőségétől, illetve az erre szánt uniós forrásoktól -, "teljes szívvel támogatja" az új elképzeléseket. "Ez így vonzóbb alternatíva a Szépművészeti számára" - fogalmazott Baán László. Hozzátette, az még kérdés, hogy a Szépművészeti Múzeum régi épülete hogy találja majd meg a helyét a tervezett negyed új múzeumegyüttesében, a megoldás kidolgozása a koncepció megalkotóinak feladata lesz. A tervek szerint a koncepció megalkotására pályázatot fognak kiírni.

Szőcs emellett arról a tervéről is beszélt a sajtótájékoztatón, amelynek értelmében az előző kormányzat alatt felállított '56-os emlékművet lebontatná, ezt azonban még nem hagyta jóvá a kormányzat. Az államtitkár szerint az emlékmű "szerencsétlen helyen és alakzatban" valósult meg, ezért azt tartaná helyesnek, ha az a Szoborparkba vagy a tököli, volt szovjet laktanya területére kerülne át.

A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére Szőcs Géza államtitkár elmondta, a Regnum Marianum-templom visszaépítéséről terv született, döntés még nem. A visszaépítésről szóló javaslatot a sajtótájékoztatón Szőcs Géza megmutatta a Magyar Nemzet újságírójának.

Szőcs Géza kulturális államtitkár a Regnum Marianum-templom visszaépítéséről szóló javaslatot mutatja a Magyar Nemzet újságírójának | Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Brüsszelnek pénzt vissza ne adjunk"

Baán László a sajtótájékoztatón elmondta, az Unióval csak akkor kellene egyeztetni a támogatás felhasználásának változásáról, hogyha a pénzt nem közép-magyarországi és nem turisztikai célú fejlesztésre akarná költeni a kormány - az eredeti kiírás ugyanis ezeket a kereteket szabta a kormánynak. A múzeumi negyed terve mindkét kitételnek megfelel, a pénz átcsoportosítása pedig nemzeti hatáskörbe tartozik. Az egyetlen korlát a 2013 végi határidő, eddig kell a pénzt elkölteni, azonban, mint a sajtótájékoztatón kiderült, nem szükséges konkrét épületet átadni a határidő lejártáig a pályázat teljesüléséhez, a nagyszabású projekt megkezdése is fejlesztésnek számít. "A cél az, hogy pénzt Brüsszelnek vissza ne adjunk" - fogalmazott Baán László.

Az eredeti tervek szerint a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítése befejeződött volna 2013 végéig, a múzeumi negyed esetében azonban új épületek átadásáról, ilyen szoros határidővel nem lehet szó. A most megfogalmazódott menetrend szerint a koncepcióterv kialakításának ez év végéig le kell zárulnia. 2012-ben már a fejlesztés megkezdését tervezi a kormányzat.

250 millió a kukába

A Szépművészeti Múzeumtól kapott információ szerint a meghiúsult föld alatti bővítés tervezésére, az elmúlt három évben 250 millió forintot áldozott az állam, ebben benne van a pályáztatás költsége, a tervezési díj, az építési engedélyek beszerzése és a projektiroda fenntartása. Ez a bővítés eredeti költségvetésének 6 százaléka.

Szőcs Géza, Baán László és az összegyűlt újságírók a Barokk Csarnokban | Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Szépművészeti Múzeumban tavasszal kezdődtek volna az építési munkálatok, nyáron teljesen zárva tartott volna az intézmény. A megváltozott helyzetben új kiállításokat kellett kitalálnia a múzeumi stábnak, hogy nyáron is legyen mivel várniuk a látogatókat. Baán László igazgató elmondta, a múzeum saját egyiptomi gyűjteményében lévő három múmiára alapozva fognak, interaktív és animációs megoldásokkal bővített kiállítást összeállítani a British Museum hasonló témájú tárlatának mintájára. Ez a kiállítás a tervek szerint nyár elején nyitna, és az El Grecótól Rippl-Rónaiig című tárlat október végi megnyitásáig várná a látogatókat. Emellett egy másik kiállítást is tervez a múzeum, azonban erről az igazgató egyelőre nem kívánt beszélni.

A Vár kapjon máshonnan pénzt

Szőcs Géza kérdésünkre elmondta, az eddig a bővítésre szánt uniós pénzből nem kap sem a sürgős renoválásra szoruló várnegyed, sem a hasonló cipőben járó Iparművészeti Múzeum, sem a Szépművészeti. Szőcs fontosnak tartja a javításokat, mégis ellenzi, hogy ebből a forrásból fedezze az állam a költségeit, mert ez "precedenst teremtene". "Rengeteg betömendő lyuk van, rengeteg eloltandó tűz - egyszer csak arra ébrednénk, hogy eltűnt a 3 milliárd" - fogalmazott Szőcs Géza, aki elmondta, a kormány előtt is azt az álláspontot képviselte, hogy ezekre, az egyébként fontos célokra a kormányzatnak meg kell találnia a forrásokat egyéb tartalékokból.

Értékes ingatlanok

Szőcs Géza az [origo] kérdésére, miszerint mely intézmények költözéséből tervez pénzt összeszedni a kormány a múzeumi projektre, példának a Földművelésügyi Minisztérium és az egészségügyi államtitkárság épületét hozta fel. "A Földművelésügyi Minisztérium Fő utcai épülete éppoly kevéssé bír műemléki értékkel, mint az egészségügyi államtitkárság (korábban minisztérium) által használt Arany János utcai épület. Ha ezeket ki lehetne űríteni, keletkeznének olyan helyek, amelyek bár nem tartoznak a nemzet spirituális vagyonához, ám értékes belvárosi ingatlanok. Az Arany János utcai toronyépület eladásából például sok milliárd forint folyhatna be" - magyarázta Szőcs Géza. A kormányzati hivatalok, e terv szerint a Városliget szélére költöző múzeumok épületébe kerülhetnének át. Szőcs Géza kiemelte a Néprajzi Múzeum épületét, amely jelen állapotában "holt tőke", múzeumi célokra alkalmatlan helyszín.

Szőcs Géza szerint alagút is kéne

Szőcs Géza elmondta, a múzeumi negyed csak az 56-osok terének hosszanti sávján valósulna meg, tehát nem kívánják a városligeti park kárára növelni a rendelkezésre álló teret. Sőt, olyan elképzelés is született, amely a zöld területet behozná az épületek belső terébe, illetve közéjük is. "Egyetlenegy faág sem pusztulhat el a múzeumi negyed miatt" - szögezte le Szőcs Géza.

Hősök tere

A kulturális államtitkárt a távlati tervekről is kérdeztük, aki elmondta, személyes véleménye az, hogy nagy átalakításokra lenne szükség a Városliget környékén. Szerinte a Hősök terét az öli meg, hogy rajta halad keresztül a keresztforgalom a Dózsa György úton, illetvea hosszanti forgalom a Városligeten át. A Hősök teréből "forgalmi csomópont lett" - fogalmazott Szőcs Géza, aki szerint ezt csak egy módon lehetne helyrehozni: ha a forgalmat mindkét irányban lezárnák, és alagut épülne a föld alá. "A világ összes nagyvárosa tele van tehermentesítő közlekedéskönnyítő alagutakkal, csak nálunk nincs" - magyarázta Szőcs, aki szerint "szégyen", hogy 114 éve meg tudtuk építeni a milleniumi földalattit, most meg egy alagutat sem. "Ha nem építjük meg, ezek az épületek mind tönkremennek, a Műcsarnok, a Milleneumi Emlákmű, a Szépművészeti és a házsorok is" - figyelmeztetett az államtitkár. Szőcs Géza hangsúlyozta, ez az ő személyes véleménye, ezekről a hosszútávú megoldásokról nem ő dönt.