Keddtől Budapesten látható a kassai aranykincs

Az aranypénzeket egy Habsburg-tisztviselő rejthette el a kurucok elől, háromszáz év múlva véletlenül akadtak rá építkezés közben. A gazdag aranyleletet most láthatjuk először Magyarországon, február 1. és március 20. között a Magyar Nemzeti Múzeumban.  

Forrás: MTI

A kassai kincs Közép-Európa eddig fellelt legnagyobb újkori aranykincslelete. A közel háromezer aranypénzt, három emlékérmet és egy aranyláncot a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum őrzi, annak felújítása alatt a kincseket más múzeumok mutatják be. Február 1-től március 20-ig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumra kerül a sor. Az érmék nagyobb része magyar, erdélyi vagy németalföldi verésű, de akadnak közöttük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, sőt egy antik trák érme újkori hamisítványa is.

A legrégibb pénzérmék Luxemburgi Zsigmond 1402-1404 között kibocsátott forintjai, a legfiatalabbak pedig I. Lipót 1679-ben vert körmöci aranydukátjai. A kincs legértékesebb darabja a reneszánsz aranylánc, illetve I. Ferdinánd 1541-es emlékérméje, amelyből ezen kívül nem ismert aranyból készült példány.

A kutatók szerint az értéktárgyakat 1682 körül, a Thököly-felkelés idején rejthette el a Szepesi Kamara egyik vezetője, és csak 1935 augusztusában találták meg a kassai Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének felújítása során. A nácik legnagyobb műkincsgyűjtője, a háborús bűnös Göring is fente a fogát a leletre, de végül az érmék átvészelték második világháborút. Kassán páncéltermet építettek bemutatására, a lelet 1970-től ott látható.

A lelet jelentősége nem csupán az egyes darabok ritkaságában áll, a kincs egésze azt mutatja meg, milyen összetételű és nagyságú volt egy korabeli pénzvagyon - hangsúlyozták a kiállítás kurátorai, akik szerint a kassai lelet a Szepesi Kamara magas tisztségű hivatalvezetőjének 1,5-3 évnyi keresetével ért fel.