A Magyar művészek Münchenben című korábbi kiállítás mintájára a Magyar Nemzeti Galéria Markó Károly életművét bemutató tárlatához is készül virtuális kiállítás. Elsőként a 19. századi festő egyik főművéről, a Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel című, 1846-ban készült olaszországi tájképéről (fent)készítettek gigapixeles felbontású felvételt, melyet az interneten is meg lehet tekinteni. A kiállítás megnyitásáig újabb képeket terveznek felrakni a netre.
Markó Károlyt az első magyar tájképfestőként szokták emlegetni. Lőcsén született, majd Bécsben tanult festészetet. Olaszországban élt, de élete során többször vissza-visszautazott Magyarországra. Ennek eredménye például a Visegrád című festmény, amelyet 1826-ban festett: ez a magyar tájképfestészet legelső darabja, egyben az egyik legtöbbet reprodukált magyar festmény.
Az 1850-es években is hazalátogatott, ekkor festette a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal című festményeit. Ekkora már Markó Károly elismert, európai hírű festő volt: az ő műveit másolták az első pesti művészakadémia növendékei, és a kor nagy magyar gyűjtői is mind igyekeztek alkotásaival emelni gyűjteményük fényét. Markó stílusa a 17-18. századi klasszicista tájképfestészetben gyökerezik, szokták ők a francia Claude Lorraine-hez is hasonlítani.
Bár korábban is voltak már Markó Károly-kiállítások (legutóbb 1991-ben a grafikáiból), a festőnek ilyen nagyszabású tárlata még nem volt Magyarországon. A május 6-tól látható kiállításra 26 festmény érkezik külföldi múzeumokból: Barcelonából, Bécsből, Mexikóból, Koppenhágából, Prágából és Pozsonyból. Ezek a képek még sosem hagyták el a múzeumot. Így például most először kerül bemutatásra Magyarországon Markó barátjának, a nagy dán szobrásznak, Bertel Thorvaldsennek a Markó-kollekciója.