Ajzószernek tartott szarvakat lopkodnak magyar múzeumokból is

Két magyar múzeumból is szarvakat loptak el kitömött orrszavúakról, az intézmények nemzetközi bűnhálózatot sejtenek a háttérben. A szarvak egy olyan hiedelem miatt keresettek, amely szerint az anyag őrölt állapotban szexuális serkentőszer. Egyre kevesebb orrszarvú él a természetben, ez vonzza a szervkereskedőket az európai múzeumokba. Az állatkerti orrszarvúk nincsenek veszélyben, a múzeumoknak okozott veszteség viszont pótolhatatlan.

"Augusztus 15-én, hétfőn fedeztük fel, hogy hiányzik a jávai orrszarvú szarva. Ez a legritkább orrszarvúfaj, mindössze 50-60 példány él belőle a Földön"- idézte fel a múzeumi lopás körülményeit Csorba Gábor, a Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének muzeológusa, aki szerint a tolvaj egyszerűen letörte a kitömött állat orráról a szarvat. "Nem volt üveg mögött, viszont a nemzetközi lopási hírek miatt próbáltunk felkészülni az eseményre: kordonnal vettük körül, a tolvajnak tehát be kellett lépnie a kordon mögé; és elméletileg öt méterrel tőle ült egy teremőr" - mondta Csorba, hozzátéve, hogy egyelőre ennyit tudnak a történtekről, amelynek körülményeit még vizsgálják, és az ügyben a rendőrség is nyomoz.

Egy nappal később, kedden a balatonedericsi Afrika Múzeumba is betörtek, ahonnan szintén egy orrszarvú tülkét rabolták el. Itt pont látták a menekülő tettest, de elkapni nem sikerült. "Fel voltunk rá készülve, ezért biztonsági üveg mögé, vitrinbe tettük a szarvat. Már tavaly és tavalyelőtt is érdeklődtek, hogy megvennék, de mondtuk, hogy a Természettudományi Múzeum Zoológiai gyűjteményéé, és nem eladó. A férjem ajánlotta fel a múzeumnak" - mondta Nagy Endréné, az Afrika Múzeum és állatkert tulajdonosa. Nem tudja pontosan, mikori trófea a szarv, annyi biztos, hogy néhai férje, Nagy Endre abban a negyven évben lőtte, amíg Tanzániában élt.

"Már hétfő éjjel be akartak törni, de akkor megzavartuk őket. Úgyhogy aznap éjjel továbbálltak a keszthelyi Festetics-kastélyba, ott is próbálkoztak, de ott sem jártak sikerrel" - mondta a tulajdonos az esetről, amelyről korábban az [origo] is hírt adott. "Kedden, fényes nappal, egy óra körül jöttek vissza. A tolvaj nem a főkapun jött be, hanem az épület mögül mászott be. Ezt onnan tudom, mert fekete bőrű férfiről van szó, és az biztos, hogy addig nem vett jegyet fekete bőrű férfi. Később megtaláltuk a nyomát is. Egy darabig futott utána az egyik kolléga, de nem érte utol" - idézte fel az esetet Nagy Endréné. Még annyit elmondott, hogy a tolvajra külföldi kocsik vártak, de hogy milyen felségjellel voltak ellátva, azt már nem tudták megállapítani a múzeum munkatársai. Az ellopott szarv értékét 26 millió forintra becsülik.

Belga, német, olasz múzeumi rablások
A budapestihez és a balatonedericsihez hasonló esetek ebben az évben már többször történtek Európa különböző országaiban. Július elején - két alkalommal is loptak kitömött orrszarvúfejet belga múzeumokból. A tolvajok a brüsszeli Természettudományi Múzeumra csaptak le, egy keskenyszájú orrszarvú fejét vitték el az emlősrészlegről. Bár a múzeum biztonsági őrei utánuk eredtek, a tolvajok a rájuk váró autóval elmenekültek. Június közepén az ugyancsak belga lüttichi természettudományi múzeumból vittek el egy orrszarvúfejet. A tettesek ekkor is autón menekültek el, de a rendőrség megállította a járművet, és elfogta a benne ülő két lengyel férfit. Az állatfejet visszaadták a múzeumnak. Három német múzeumból, Bambergből, Oerrelből és Hamburgból is loptak el szarvakat a nyáron, illetve a firenzei Természettudományi Múzeumot is kirabolták. (Részletek itt.)

A nemzetközi sajtó és az érintett múzeumi dolgozók szerint is összehangolt bűnbanda érte el Magyarországot. Mindkét kárvallott múzeum munkatársa azt mondta, mivel a múzeumi levelezőlistákról és a nemzetközi sajtóból egy-két hónapja már tudnak a lopásokról, tulajdonképpen nem érték őket váratlanul a betörések. Csorba szerint az is fokozta az elővigyázatosságukat, hogy preparátor kollégáiknál többször is érdeklődtek a szarvakról külföldi akcentusú emberek. Be szerettek volna kéredzkedni a tudományos gyűjteménybe, de lerázták őket azzal, hogy ott tudományos munka folyik.

Minél kevesebb az orrszarvú, annál többet érnek a raktárban álló szarvak

"Általában potencianövelő szerként, afrodiziákumként emlegetik a Távol-Keleten" - mondta Hanga Zoltán, a Budapesti Állatkert szóvivője, hozzátéve, hogy a szóban forgó szerv inkább szarv, mint tülök. A Távol-Keleten általános életminőség-javulást is várnak a porrá zúzott szarvtól, noha tudományosan semmiféle jótékony hatása nem igazolt - tette hozzá. "Szaruból van, egyedfejlődésileg sok, összetömörödött szőrszálról van szó, mely tömbbé áll össze. Pont annyi a gyógyászati értéke, mint ha a körmünket darálnák le" - magyarázta az [origo]-nak Csorba Gábor.

Forrás: AFP/Roberto Schmidt

Orrvadászok által lemészárolt orrszarvú szarva Afrikában

Hiába nem igazolja a szarv jótékony hatását a tudomány, sok helyen legyőzhetetlenek a hiedelmek. Erre vezethető vissza az is, hogy bizonyos orrszarvúfajok mára a kihalás szélére kerültek. Jelenleg összesen öt különböző orrszarvúfaj él a Földön, kettő Afrikában, három Ázsiában. Az orrszarvúfajok nem egyformák, "legalább akkora különbség köztük, mint a kacsa meg a liba között. Tehát ha igaz lenne a gyógyhatás, akkor nem lenne mindegy, melyik orrszarvú szarvát eszi meg az ember" - mondta Hanga. Eltérő mértékben mindegyik faj veszélyeztetett, számuk nemcsak a természetes élőhelyek pusztulása miatt csökken, hanem orrvadászok is tizedelik az állományt.

A lecsökkent állomány fölviszi a állat szarvának az árát, a vadászat pedig ma már csak milliárdosok hobbija lehet: "Dél-Afrikában lehet még szélesszájú orrszarvút vadászni, évente engedélyezik pár példány kilövését. Óriási bekerített területen élnek az állatok, ahol biztosított az őrzés és a táplálás" - mondta Csorba Gábor. Szerinte a kereskedők számára pont jó, ha csökken az orrszarvúk száma. "Minél kevesebb az orrszarvú, annál többet ér a raktárakban tárolt szarv. Egy kiló tülök feketepiaci ára körülbelül 30 ezer euró. És ezt az árat hajtja fel, hogy a vadállomány szűkül" - magyarázta. Szerinte ez a hiány indíthatta a tolvajokat az európai múzeumok felé.

Pótolhatatlan, de "nem őrzik annyira, mint a koronaékszert"

Bár az orrszarvú-tülkök értéke egyre nő, "nem őrzik annyira, mint a koronaékszert" - mondja Hanga. Hasonló értékű kiállítási tárgy egy elefántagyar-faragvány is lehet. Az orrszarvú szarvából kis szobrokat farigcsálni nem lehet, anyaga miatt nem olyan jól megmunkálható, mint az elefántagyar. Egyetlen művészeti felhasználása ismert: a jemeni törzsek kiemelkedő férfitagjai speciális tőrjeikhez készítenek orrszarvú-markolatot.

A tolvajok szerencséje, hogy az orrszarvú szarvát a tartósításhoz nem kell kezelni semmivel, így például nem kenik be mérgező vegyületekkel. Csupán a megfelelő szárazságot kell szinten tartani a múzeumban, és a szarv akár száz évig elvan.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Easy Boy, a budapesti állatkert orrszarvúja nincs veszélyben

A múzeumok szerint az egész lopási sorozatban a legszomorúbb, hogy pótolhatatlan kiállítási tárgyakról van szó. Mivel a trófeák általában egy-egy vadász vagy utazó felajánlásából kerülnek a múzeumokba, ezek gyakran kulturális örökség részét képezik. A budapesti múzeumban kiállított szarv például Xántus János etnológus ajándéka volt. A múzeumok a hiányt legfeljebb akkor tudják majd pótolni, ha meghal a budapesti állatkert valamelyik orrszavúja. A három példányra nem leselkedik veszély - tudtuk meg Hanga Zoltántól: "Állatkerti orrszarvú szarvát bonyolultabb ellopni, mert tartozik hozzá egy 2,5 tonnás orrszarvú is. Így ha valaki megpróbálja ellopni, valószínűleg meghal".

A balatonedericsi múzeumban az izgalmaknak nincs vége: "A napokban jön egy holland, aki telefonon érdeklődött, hogy meg akarja venni az elefántagyarakat. Így kezdődött korábban minden az orrszarvútülökkel is. Pont most, amikor ön hívott, azon gondolkodunk, hogy hova rejtsük el" - mondta az intézmény igazgatója.

Korábbi lopások: agyarpár és kitömött papagáj
"Nálunk egyszer volt hasonló lopás, amikor tíz évvel ezelőtt elvittek egy agyarpárt. Noha volt őr, kutya és fegyver is, éjszaka le tudták fűrészelni a láncot, amellyel ki volt kötve - reggel nem volt meg" - mondta Nagy Endréné. A Természettudományi Múzeumból eddig csak egy kitömött papagájt emeltek el az egyik asztalról.